1979. november 17-én születtem Budapesten. Édesapám autómentéssel foglalkozó egyéni vállalkozó, édesanyám egy cégnél dolgozik munkaügyi előadóként. Egy leánytestvérem van, aki magyar-kommunikáció szakon végzi egyetemi tanulmányait. A budapesti József Attila Gimnáziumban érettségiztem, majd a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészkarának történelem-kommunikáció szakán végeztem. 14 évesen kezdtem el komolyabban foglalkozni nemzetünk sorskérdéseivel.

Hat társammal közösen 1996. márciusában megalakítottuk a Magyar Ifjúsági Nemzetébresztő Kört (MINK), amely pártszimpátiától függetlenül tagjai közé fogadta a közélet iránt érdeklődő, nemzeti érzelmű fiatalokat. Kéthetente tartottuk az összejöveteleinket gimnáziumunk osztálytermeiben, amelyeken önképzőkör jelleggel a tagok előadásokat tartottak egymásnak, s vitafórumokon ütköztették érveiket. A szervezet végül 40 fősre duzzadt tagsága engem választott meg a közösség elnökének. Az 1998-as országgyűlési választások kampányában a MINK tagjai szervezett kampánymunkával támogatták a MIÉP-et és az MDF-et. Nekem a kampány során erősödött meg a szimpátiám a MIÉP irányába, s még 1998-ban beléptem a párt Budapest XI. kerületi alapszervezetébe. A MINK tagjainak erőfeszítései révén saját kis példányszámú havilapot adtunk ki Ébredő Nemzedék néven. A párt delegáltjaként több alkalommal dolgoztam az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottságának 2-es albizottságában mint a MIÉP frakció szakértője. Egyetemista társammal heti rendszerességgel készítettünk külpolitikai elemzéseket, összefoglalókat a MIÉP országgyűlési képviselőcsoportjának a forrongó Balkánról 1999-ben és 2000-ben. A MIÉP Ifjúsági Tagozat Országos Elnökségének 2001 februárjától 2001 októberéig voltam tagja. Feladatom a szakmai munka beindítása, műhelycsoportok szervezése és az adminisztráció kezelése volt. A 2002-es országgyűlési választáson mint kampányfőnök irányítottam a MIÉP választási kampányát a Komárom-Esztergom megyei, Tata központú választókerületben. Az Ifjúsági Tagozatból 2002 novemberében, a MIÉP-ből 2003 tavaszán léptem ki.

Jugoszlávia NATO-bombázása idején irányult figyelmem délvidéki magyar testvéreink sanyarú helyzetére, s 1999 májusától 2000. október 5-ig társadalmi munkámmal segítettem minden olyan civil kezdeményezést, ami a Milosevics-i diktatúra megdöntésére irányult. Ebben az időszakban aktív segítője lettem a Délvidéki Magyarok Közösségének, ami a szülőföldjükről elüldözött magyarok emigráns és politikai szervezete volt.

A Jobboldali Ifjúsági Közösség szervezésébe 2000 novemberében kapcsolódtam be mint a Károlin szerveződött alapszervezet vezetője. A szervezet működésének három éve alatt sikerült egy kilencvenfős, összetartó, baráti közösséget kialakítanunk a Károlin. Egyetemünkön 15 - mindig több száz hallgatót vonzó - előadást szerveztem társaimmal, többek között vendégünk volt a palesztin nagykövet, Pongrátz Gergely, a Corvin-köz egykori parancsnoka, Lovas István újságíró, a Jobboldali Sajtóklub részéről Molnár Tamás és Tóth Gy. László, Csath Magdolna egyetemi tanár, Járai Judit újságíró, Tőkéczki László politológus, Chrudinák Alajos újságíró, Csurka István pártelnök, Demeter Ervin volt titkoszolgálatokat felügyelő miniszter, Tőkés László református püspök és Nagy Feró rockénekes. Károlis jobbikosként több adomány-, illetve könyvgyűjtést szerveztünk horvátországi és délvidéki magyar közösségek megsegítésére. 2001 augusztusától láttam el a budapesti régióhoz tartozó egyetemi és főiskolai alapszervezetek koordinálásának és szervezésének feladatkörét, már mint az ifjúsági szervezet elnökségi tagja.

2001-2002-ben több történelmi és politikai témájú cikket publikáltam a Kapu című közéleti havilapban. 2002 nyarán megálmodója és egyik megszervezője voltam az In Dexrta Veritas (Jobboldalon az Igazság) nevű zenekarnak, amely augusztus 20-ára időzítve megjelentette első lemezét Hajrá Magyarország! Hajrá Magyarok! címen. Barátaimmal célunk az volt, hogy a Medgyessy kormány távozását követeljük és népszerűsítsük oly módon, hogy elektronikus zenei alapra aktuálpolitikai szövegeket írtunk. A megjelentetett CD - amelynek hivatalosan egyik producere voltam - végül 9300 példányban fogyott el röpke két hónap alatt, köszönhetően nagy részben Medgyessy „öööözéseit” discoritmusban kifigurázó egyik zeneszámunknak.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom megalakításában alapító tagként vettem részt, majd a párt elnöksége pártigazgatónak választott. Energiáim nagy részét a Jobbik országos szervezettségének kiépítése, és a párt működéséhez kapcsolódó technikai feltételek megteremtése kötötte le. 2005 elejétől feladataim tovább bővültek a Jobbik képviselőjelöltjeinek kiválasztásának irányításával és a kampányfeladatokra való felkészítésükkel kapcsolatos központi feladatokkal. 2005 őszén tagja lettem a Jobbik tárgyalódelegációjának a MIÉP-pel folytatott tárgyalásokon, majd a Harmadik Út választási szövetségen belül a Jobbik részéről meg lettem bízva az országos kampányfőnöki teendőkkel. A Jobbik 2006. novemberében felállt új elnöksége ismételten megbízott a pártigazgatói feladatokkal. Pártigazgatóként a Jobbik Országos Hivatalát vezetem. Feladatom a párt szervezésének irányítása, a központi adminisztráció felügyelete, a Jobbik rendezvényeinek koordinálása és a szervezet belső kommunikációjának működtetése. 2007 elejétől részt vettem a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom létrehozásának, megszervezésének előkészítésében. A Magyar Gárda Egyesület alakuló ülésén a szervezet alelnökévé választottak gárdaalapító társaim, feladatom az egyesület bejegyeztetése és jogi kereteinek kialakítása volt. A magyar nemzet megmaradásáért és felemelkedésért folytatott 15 éves küzdelmem egyik legnagyobb elismeréseként tartom számon, hogy egyike lehettem a Magyar Gárda tíz alapítójának.

2009 elején a Jobbik országos elnöksége azzal bízott meg, hogy én lássam el a Jobbik európai parlamenti választási kampányának országos kampányfőnöki teendőit, pártigazgatói feladataim mellett. 2009. júniusában a Jobbik Országos Kongresszusán a jelenlévő 403 küldöttből 399 támogató szavazatával a párt Országos Választmányának elnökévé választottak meg. A 2009 szeptemberében lettem elnöke a Jobbik Országos Jelöltállító Bizottságának, mely testületnek volt a feladata, hogy a párt egyéni képviselőjelöltjeit egyenként meghallgassa, és döntsön arról, hogy az adott személy alkalmas-e arra, hogy képviselje az új erőt a választásokon. A 2010-es országgyűlési választásokon országos kampányfőnökként összefogtam és irányítottam a Jobbik választási kampányát, emellett Budapest XI. kerületének 16-os választókerületében egyéni jelöltként is indultam.

Szabó Gábor