Ha már annyira fontos a magyar kormánynak Brüsszel véleménye, hogy a miniszterelnök személyesen vitatkozik az Európai Parlamentben, akkor különösképpen érthetetlen, hogy miért nem olvassák az Európai Bizottság munkaerő piaci jelentéseit.
Ebből rögtön megtudták volna, hogy a 2002 és 2010 közötti időszakban az új álláshelyek 85 százalékát kis- és középvállalkozások (kkv-k) teremtették az Európai Unióban.

Ha pedig nem hisznek a külföldi, uniós példáknak, akkor talán hallgathattak volna a Jobbik kritikájára, amelyben az ugrásszerű minimálbér-emelés és a megemelt járulékalap veszélyeire figyelmeztette a kormányt.

A friss felmérések szerint ugyanis, a kkv szektor jó részét nem munkahelyteremtésre és béremelésre, hanem éppenséggel elbocsájtásokra ösztönzik a decemberben átgyalult törvények. Ugyanezen felmérések arról is szólnak,hogy a minimálbér 93 ezer forintra emelését legnehezebben a hazai tulajdonú mikro vállalkozások tudják majd teljesíteni. Ezen kívül leginkább az exportra termelő nagyvállalatok munkaerő-keresletét fogja majd vissza, ráadásul csökkenti a tartós munkanélküliek, illetve a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit. A hiányzó adóbevételekről és növekvő munkanélküli kiadásokról most ne is szóljunk.
A kkv szektor ugyanis bármilyen meglepő, nem a kormányzati kommunikáció alapján működik, hanem a piac farkastörvényei alapján. Ezek a törvények pedig arra kényszerítik, hogy a költségeit a lehető legkisebbre szorítsa vissza. Könnyű belátni, hogy a külföldi tulajdonú, tőkeerős vállalatok az előírásokat könnyebben fogják teljesíteni, ennek árát pedig a piacra tudják majd terhelni. Ráadásul minél több alkalmazottat foglalkoztat egy cég, annál jobban tudja majd statisztikai trükkökkel „orvosolni” a kialakult helyzetet – kormányrendelet ide, bérkompenzációról szóló kommunikáció oda. Mindez azt fogja eredményezni, hogy pont az a szektor fogja növelni a munkanélküliek számát, amelynek éppenséggel a foglalkoztatást kellene növelnie – az uniós példák alapján. A most megjelent adatok már most is azt mutatják, hogy a versenyszféra létszáma csökken, az új bejelentett munkahelyek számával együtt.

A hab a tortán pedig az lesz, hogy az IMF és Brüsszel urai némi kis nyomással még azt is el fogják érni, hogy a kétharmados szabályban rögzített egykulcsos adót is visszavonja a kormány. Amely egyébként üdvözlendő cselekedet lenne, főképpen akkor, ha a Jobbik által javasolt formában alakítanák át az adórendszert, hiszen a jelenlegi adórendszeraz egyik fő okozója a munkaerő-piaci problémáknak. Ez a külföldi parancs azonban nem lenne már más, mint Magyarország belügyeibe való igen durva beavatkozás, amit akár „karikás ostorral” is vissza kell verni.

Bertha Szilvia

a Jobbik országgyűlési képviselője