A még hatályos alkotmány alapján utasította el a házbizottság a Jobbik népszavazási kezdeményezését az új alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezésekről és az új egyházügyi törvényről, mondván, hogy népszavazást a képviselők legalább egyharmada indítványozhat.

 

Ezt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke közölte a házbizottság pénteki ülése után. Érvénytelen a Jobbik kezdeményezése a jelenleg hatályos alkotmány alapján, mivel a népszavazást csak egy-egy képviselő indítványozta - tájékoztatott.

 

Történelmi bűn

 

Bár kezdeményezésük házszabályszerű volt, a hatályos alkotmánnyal ellentétes, ezért a Jobbik tudomásul veszi a döntést, elfogadja az érvelést - mondta Vona Gábor. Az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője - aki az egyik népszavazási indítványt jegyezte - ugyanakkor hangsúlyozta: súlyos hibának, történelmi bűnnek tartják, hogy az ország leendő alaptörvényéről nem lesz népszavazás. Az eset másik tanulsága szerinte az, hogy "látható, micsoda káosz és ellentmondások övezik az Országgyűlés működését".

 

Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője - a másik népszavazási javaslat kezdeményezője - korábban az MTI-nek elmondta, lelkiismereti okokból indítványozták a népszavazás kiírását, hiszen már korábban is azt mondták, hasonló súlyú ügyekben a lakosságnak kellene kimondania a végső szót.

 

A házszabály igen, az alkotmány nem engedi

 

A házszabály értelmében bármely képviselő élhet a megerősítő népszavazás indítványozásának lehetőségével a parlament által már jóváhagyott, de még ki nem hirdetett előterjesztések esetében. Az alkotmány viszont úgy rendelkezik, hogy mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy százezer választópolgár kezdeményezésére rendelhet el az Országgyűlés.

 

A házbizottság ülését Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatára hívták össze. A politikus ügyrendi felszólalásában azt mondta, amennyiben a Ház az átmeneti rendelkezések esetében támogatja a népszavazás kiírását, akkor az eltolja az új alaptörvény hatályba lépését, míg az egyházügyi törvény esetében a "bizniszegyházak" jövőre is több milliárd forintos támogatáshoz juthatnak.

 

A házbizottság tanácskozása alatt a Jobbik kétszer is szünetet kért, hogy - mint azt Vona Gábor elmondta - mérlegeljék a kialakult helyzetet. Közölte azt is, hogy a Fidesz kérte a népszavazási kezdeményezésük visszavonását.

 

Kövér erőből oldotta meg

 

Novák Előd szerint a népszavazási kezdeményezést meghiúsító döntés alkotmányellenes volt. A politikus szerint az Alkotmánybíróság akár meg is semmisítheti az Alaptörvény kiegészítését eljárásjogi okból, ahogy az egyházügyi törvény esetében is tette. Igaz, január 1-jétől állampolgárok, képviselők, sőt frakciók sem fordulhatnak az AB-hez, de az alapvető jogok biztosa még kezdeményezhet eljárást – emlékeztet a honatya.

 

A képviselő rámutat: az Alkotmánynak a házvezetés által idézett rendelkezése nem ellentétes a Jobbik által hivatkozott Házszabállyal, hiszen utóbbi egy külön, plusz lehetőséget biztosít képviselői alapjogként kizárólag az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény népszavazással történő megerősítésének kezdeményezése ügyében, amiről csak a parlament következő ülésén lehetett volna dönteni.

 

A Fidesz ezért hívatott össze rendkívüli házbizottsági ülést, és ezért kérte a Jobbikot a népszavazási kezdeményezés visszavonására, hogy már január 1-jétől hatályba léphessen az Alaptörvény kiegészítése, illetve a Hit Gyülekezetét is történelmi egyházzá nyilvánító, új egyházügyi törvény – véli Novák, aki szerint Kövér László „erőből oldotta meg” a kérdést.

 

A politikus emlékeztet: a házelnök most ugyanúgy hivatali visszaélést követett el, "mint amikor sorozatosan fogadja be a kormánypárti képviselők házszabályellenesen benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatait".

 

MTI - barikad.hu - jobbik.hu