Apáti István és Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselők feljelentést tettek a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettesek ellen az 1944-45 telén, a Délvidéken lefolytatott magyar népirtás miatt.

Szilágyi György felidézte, a magyar katonaság és közigazgatás kivonulása után  jugoszláv partizánalakulatokból létesült új katonai hatóság, a Bánáti, Bácskai és Baranyai Katonai Igazgatás és az OZNA (Odelenje za Zastitu Naroda, vagyis Népvédelmi Osztály) állambiztonsági szerve ellenőrzése alatt katonai közigazgatást vezettek be Vajdaságban. Ezt követően a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács utasítására etnikai alapú, per nélküli kollektív büntető eljárásokat kezdtek. 1944-1945 telén lakóhelyükön vagy gyűjtőtáborokban - korra és nemre való tekintet nélkül - tömegesen kínozták meg és végezték ki a magyar és német nemzetiségű polgári lakosságot, a II. világháborúban való kollektív bűnösséggel vádolva őket. A gyilkosságokat számos esetben szadista kegyetlenséggel követték el.

Az ártatlan magyar áldozatok száma a kiváló szakértő, Teleki Júlia szerint az 50.000 főt is elérhetik és többségük a mai napig ismeretlen helyszínen, jelöletlen sírokban nyugszik. A kutató a következőképpen írta le az eseményeket:

„Voltak akiket kettéfűrészeltek vagy karóba húztak, másokat elevenen elégettek vagy eltemettek. Egyeseknek leszaggatták a körmüket, felhasogatták a bőrüket, majd besózták. Láttam egy csecsemőfejet a falhoz vágva, az agyveleje szét volt loccsanva. Az egyik asszony terhes volt, mikor kitaposták belőle a gyereket. Sok esetben meggyfabotra kötött tízkilós ólommal verték agyon az áldozatokat; volt, akinek az orra is leszakadt az ütéstől. Legtöbbjüknek azonban egyszerűen csak fejszével levágták a fejét. Az asszonyok sírva keresték fiaikat, férjüket a holttestek között. Mindenütt vértócsában feküdtek az emberek. Szörnyű látvány volt.”

Szilágyi György elmondta, a magyar országgyűlés 2011 utolsó napjaiban, a Jobbik támogatásával és konstruktív közreműködésével elfogadott egy olyan törvényt, mely alapján külföldi állampolgárok ellen is indítható büntetőeljárás Magyarországon, ha azok háborús bűntetteket, vagy más emberiesség elleni cselekedeteket követték el. Erre a nemzetközi jog és több államközi norma is lehetőséget ad. A képviselő hangsúlyozta, a délvidéki mészárlás nem évülhet el, még akkor sem, ha az adott állam büntetőjoga mégis elévülést állapít meg. A Jobbik nevében ezért Szilágyi és Apáti büntetőfeljelentést tettek ismeretlen tettesek ellen népirtás, polgári lakosság elleni erőszak, háborús bűncselekmény, valamint emberiesség elleni bűncselekmény miatt.

Apáti István a feljelentéssel kapcsolatban kifejtette, hogy a délvidéki magyarságot a kollektív bűnösség elve alapján tizedelték meg középkori módszerekkel. A honatya felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a kérdésen is a mai napig működik a kettős mérce, nevezetesen, hogy a magyarságot – vélt, vagy valós okok miatt – gyakran citálták már a vádlottak padjára, míg a magyar népet ért súlyos, tömeges jogsérelmekről szinte beszélni sem lehet. Hozzátette, itt az ideje, hogy a közvélemény megismerje a délvidéki áldozatok sorsát és végre erkölcsi és politikai jóvátételt kapjanak leszármazottaik.

Cs.G. – barikad.hu - jobbik.hu