[Erdélyi Magyar Krónika]
Megalakult a Román-Magyar Üzleti Tanács
A magyar befektetők számára elsősorban a nagyipar, az energetika, az infrastruktúra, az olaj- és gázipar, valamint az idegenforgalom területén van lehetőség bekapcsolódni a romániai privatizációs folyamatba - fogalmazódott meg tegnap Bukarestben a román és a magyar üzleti élet képviselői számára rendezett találkozón és privatizációs konferencián.

Ezen a napon először ülésezett együttesen a Magyar-Román, illetve a most megalakult Román-Magyar Üzleti Tanács. Az előbbi tavaly novemberben alakult meg Budapesten a magyar nagytőke képviselőiből. Laza egyesületről, "lobbi-tanácsról" van szó, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy a magyar kormánynál, a későbbiekben pedig az Európai Unió intézményeinél vesse latba befolyását a romániai gazdasági szereplők felkarolása, illetve a magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében.

Hasonló célok jegyében látott napvilágot a közeli napokban Bukarestben megalakult Román-Magyar Üzleti Tanács, amely ugyancsak a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat kívánja elősegíteni.

A bukaresti találkozó egyik programja volt az a privatizációs konferencia, amelyen az Állami Privatizációs és Vagyonrészkezelő Hatóság (APAPS), a banki aktívákat értékesítő ügynökség, a gazdasági és ipari minisztérium, valamint a közlekedési, építésügyi és idegenforgalmi tárca vezetői bemutatták a magyar üzletembereknek, a magyar nagytőke képviselőinek a még meglévő privatizációs portfóliókat. Ezek most elsősorban a nagyipari vállalatok, az energetika területe, az infrastruktúra, az olaj- és gázipar, s köztük találhatók bizonyos idegenforgalmi létesítmények is.

A tegnapi sajtóértekezleten Gheorghe Copos, az üzleti tanács román tagozatának elnöke kifejtette: Románia azt szeretné, ha számára Magyarország hídszerepet töltene be az Európai Unió felé. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország már nagy tapasztalatokat halmozott fel a privatizáció terén. Románia azt szeretné, ha a jelenleg még csak 9 milliárd dollárt kitevő külföldi befektetések a következő négy esztendőben megháromszorozódnának. Vásárhelyi István, az ÁPV Rt. elnökhelyettese fontosnak tartotta segíteni a magyar tőke és a külföldi befektetők részvételét a privatizációs folyamatban, Romániát pedig támogatni kell az európai integráció útján.

Bartha Ferenc, a tanács magyar tagozatának elnöke elmondta: kihasználatlan tartalékok vannak még a két ország gazdasági kapcsolataiban. Magyar részről nagy az érdeklődés a dinamikusan fejlődő román gazdaság iránt, hiszen ez az ország nagy piacot jelent, arról nem is beszélve, hogy szomszédos országról van szó, amely követni fogja Magyarországot az Európai Unióba vezető úton.

Verestóy Attila, a román tagozat alelnöke kifejtette, hogy a romániai magyar közösségnek is érdeke a gazdasági kapcsolatok elmélyítése, hiszen az integrációs versenyhelyzetben a két ország együttesen jobban képes megfelelni a követelményeknek. A két ország közötti árucsere-forgalom az év közepén 750 millió dollár volt, az üzleti élet képviselői arra számítanak, hogy az év végére meghaladja majd a másfél milliárd dollárt.