Magyarország 2004. május elsején csatlakozik Unióhoz. A Jobbik Magyarországért Mozgalom nemet mondott a csatlakozásra. Az Unió Maastricht óta tévúton jár, nyugodtan mondhatjuk, letért az európai útról.

Az unió jelenlegi vezetői valami olyat próbálnak megvalósítani, amely lehet, hogy Amerikában működik, de Európa gazdasági, társadalmi, történelmi és kulturális gyökereitől teljesen idegen. Bukásra van ítélve. Ehhez az ingatag lábakon álló közösséghez csatlakoztatnak bennünket. Felkészületlenül. A társadalom jelentős rétegei vesztesen fognak kikerülni a folyamatból.

Milyen Európához is csatlakozunk?

Az Unió ma már egyáltalán nem az, aminek a második világháború után indult, és a tíz-tizenöt évvel ezelőtti állapothoz képest is jelentős változások történtek. A mai EU egy politikai, gazdasági és társadalmi válságoktól sújtott közösség.

Az unió GDP növekedési üteme a nagy világgazdasági régiókat tekintve egyedül Fekete-Afrikáét előzi meg. A fogyasztásra épülő gazdaság lufija kipukkadt. A német gazdaság, amely Európa motorja és az unió legnagyobb befizetője, a világháború óta nem látott mélyponton van. Az évek óta tartó válságból a jelenlegi keretekkel képtelen kilábalni a gazdaság. A "nagy testvér" USA gazdasága is igazságtalan háborúkra szorul, ha életben akar maradni.

A népesség fogy, a demográfiai fa egyre korcsosabb. A megduzzadó nyugdíjas réteget az egyre kevesebb adófizető képtelen eltartani. Vagy a nyugdíjak alacsonyak, vagy az adók magasak, vagy - mint nálunk - mindkettő. Németországban felvetődik, hogy a nyugdíjrendszert át kell alakítani, természetesen takarékossági szempontból. Szinte egész Európában 10 % körüli a munkanélküliség. A gazdasági prognózisok szerint az elkövetkezendő 10 évben Magyarországon sem lesz másképp. A jóléti állam kora, még mielőtt mi megtapasztalhattuk volna, véget ért.

Az unióban egyre nagyobb problémát jelent, hogy miközben a fehér lakosság fogy, ázsiai és afrikai bevándorlók árasztják el a városokat. Nagy részük csak a bűnözési statisztikákat növeli, kóborol, rettegésben tartja az állampolgárokat, állami támogatásokból éldegél, stb. Hollandia és több ország lezárta a kapuit. Nagy-Britanniában az egyik politikus felvetette, hogy Magyarországon és Romániában kellene létrehozni telephelyeket, ahol ideiglenesen elhelyeznék a bevándorlókat, amíg ne zárul le az ügyük. Ez gyakran évekig is elhúzódhat.

Az unió mindezen problémák mellett erkölcsi-morális válságban van. Ahol Kohn-Bendit az EU Parlament egyik frakcióvezetője lehet, ahol kérdés, hogy szerepeljen-e az Alkotmányban Isten és a kereszténység, ahol nem egyértelmű, hogy egy ilyen iraki háborút nem lehet támogatni, ahol az újonnan csatlakozó országokat megalázó feltételekkel veszik be a közösségbe, ott súlyos problémák vannak. Az Unió sem gazdaságilag, sem kulturálisan nem ellenpólusa az Egyesült Államoknak, hanem annak csatlós kutyája. A schengeni határ elszakít majd bennünket erdélyi és délvidéki testvéreinktől, akik csak vízummal léphetnek be, de nem véd meg bennünket az Amerikából beáramló kulturmocsokkal szemben.

A korábbi uniós csatlakozásokkal a miénk nem hasonlítható össze. 1995-ben például amikor Ausztria belépett, egy kedvező külgazdasági klímában, egy erős ország, jó feltételekkel, egy erős unióhoz csatlakozott. Mi most egy gazdasági világválság pillanatában, teljesen felkészületlenül, megalázó feltételekkel, egy gyengélkedő Unióba lépünk be. A végeredményt mindenki sejtheti?

Az uniós alkotmányozás kiindulópontjai

Ezek az események felgyorsították, és Magyarország számára kedvezőtlen irányba sodorták el az Európai Unió átalakulási folyamatát. Giscard d?Estaing vezetésével működő Európai Konvent 2003 június végére elkészítette az Európai Unió alkotmánytervezetét. A tervezet nyilvánosságra hozott része teljesen természetesen reagál az elmúlt hónapok eseményeire. Az évek óta tervezett centralizációs folyamat ezért szédületes méreteket ölt, a Konvent dokumentum tervezete egy Amerikai Egyesült Államok mintájára létrehozandó, központosított Európát körvonalaz, amelyet a kisebb államok rovására kíván létrehozni.
Az Európai Tanács egyhangú döntéshozatalának teljes megszüntetése, a közös EU külügyminiszter, a kétszintű Európai Bizottsági rendszer, amelyben a "nagyok" adják a biztost, a kicsik csupán biztos-helyettest, és az állandó Európai Uniós elnök terve mind arra irányul, hogy a "kicsik" mindinkább kiszoruljanak a döntéshozatalból.

A Jobbik határozottan elutasítja az állandó elnök és a kétszintű Bizottság tervét, valamint az egyhangú döntéshozatali körök megszüntetését. Az Európai Unió Bizottsága - sok más hatásköre mellett - az EU költségvetésének előterjesztője. Magyarország vagy teljes jogú tagja lesz ennek a szervnek, vagy ki kell lépnünk az unióból. A költségvetés megalkotásában való részvétel nem alku tárgya. A Jobbik elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarország csupán tanácskozási jogú tagként, mosolyvizit céljából vegyen részt a legfőbb döntéshozó Európai Tanács ülésein. Nem kívánunk nemzeti sorskérdésekben mások belügyeibe beleavatkozni, de elvárjuk, hogy ezt a tagállamok is tartsák tiszteletben. Nem szabad engedni, hogy a nizzai szerződésben meghatározott egyhangú döntéshozatali témakörök - amely tagállami vétójogot jelent - tovább csökkenjenek.

A 2004-ben csatlakozó 10 tagállam méltánytalan feltételekkel lép be az EU-ba, ezeket a feltételeket mindenképpen módosítani kell. Magyarország csatlakozási feltételeinek egy része kifejezetten megalázó, ezek kiigazítása nemzeti érdek.

Ami az alkotmányából kimaradt

A szociális és emberi jogok alkotmányos szintre emelésével a Jobbiknak semmilyen problémája nincs, sőt, üdvözli azt. A Jobbik egyetért a szociális Európa tervével, de elfogadhatatlan tartja, hogy ellentmondva az Európa kulturális gyökerét jelentő keresztény értékeknek, az Európai Unió vezetői mazsolázgatnak, szemezgetnek az emberi jogok között. Az új Európa vezetői nem akarják elismerni az alapvető kisebbségi jogokat. Az európai történelmet az etnikai villongások, egymással nacionalista alapon rivalizáló államok harca jellemezte, és most, amikor európai szintű megoldást lehetne találni erre a problémára, az EU prominensei egyszerűen a homokba dugják a fejüket.

Az EU alkotmányának el kell ismernie különböző nemzetközi dokumentumokban már megfogalmazott kisebbségi jogokat. Meg kell határoznia a kisebbségek kulturális és politikai autonómia feltételeit, és egy végrehajtó szervet kell rendelnie a jogok mellé, mindezek megvalósulása érdekében. Az Európa több országában elismert és jól működő kisebbségi autonómiák modelljét rá kell kényszeríteni azon közép-és kelet európai államokra, ahol a szélsőséges magyargyűlölet még mindig politikai ütőkártya. Az EU-nak az a feladata, hogy rögzítse azokat a kikristályosodott feltételeket, amelyek alapján számos EU tagállamban autonóm önkormányzatok működnek. Ezt követően az EU minden állampolgárának joga lenne, hogy a feltételek megvalósulása esetén az EU megfelelő szervénél kérvényezzen Az EU-nak el kell ismernie azt az elvet, hogy a támogatások szempontjából fontos régiók kialakítása során kötelező figyelembe venni a kisebbségek területi elhelyezkedését, hogy a közigazgatás szétszabdalásával ne lehessen őket kizárni az EU-ból érkező források fel- és kihasználásából.