A verespataki aranybánya megnyitása során négy hegy kitermelésével krátereket hoznának létre, mintegy 215 millió tonna ércből összesen 5000 tonnányi aranyat és ezüstöt állítanának elő, mintegy 15 év alatt.

A romániai Érchegységben található Verespatakon aranybányát szeretne nyitni a Rosia Montana Gold Corporation nevű 80%-ban kanadai tulajdonban álló magáncég. „Ez az aranybánya nyitás másfél évtizedre visszatekintő folyamat”- jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Bödecs Barnabás, a Jobbik országgyűlési képviselője. Hozzátette: először 1997-ben merült fel, hogy az erdélyi Érchegységben meglévő ezüst és aranykincsre alapozva Romániában magánbefektetők aranybányát, illetve ezüstbányát nyitnának, felszíni kitermeléssel. Ezt követően a 2000-es évek elején egy rendkívül erős üzleti lobbi működött Romániában ezen projekt lakossági elfogadtatása, illetve a kormányzati engedélyeztetése érdekében. „Amivel szemben már akkor rendkívül komoly civil ellenállás szerveződött”- hangsúlyozta a nemzeti radikális képviselő. Románia bizonyos külső körülmények miatt meghátrálásra kényszerült, ennek egyik oka a 2000-es tiszai ciánkatasztrófa volt, amely bebizonyította, hogy ez a technológia veszélyes és elavult. Ekkor az ausztrál-román tulajdonú Aurul Kft. volt a tettes, az ebből  következő több tízmilliárdos károkat Magyarország számára azóta sem térítette meg senki.
 
Bödecs Barnabás kiemelte: teljesen egyértelmű, hogy Magyarország ezt a katasztrófát követően hivatalosan is a beruházás ellen foglalt állást, ugyanakkor a magyar kormánynak sem akkor és sem most nem állnak érdemi jogi eszközök a kezében az ilyen jellegű beruházások megakadályozására, hiszen a szokásos terminológia szerint román belügyről van szó. Hozzátette: amit nemzetközi egyezmény nem tilt azt ők bárkinek az akarata ellenére is megcsinálhatják.

Jelenleg a Rosia Montana Gold Corporation egy projektcéget hozott létre Verespatakon, gyakorlatilag egy cégkabátot alapítottak, amely egy fantomcég és adóparadicsomokban van bejegyezve, melynek következtében – ha valaha bármilyen határon túli károkozás- történik, akkor ez a vállalat is úgy fog eljárni, mint annak idején az Aurul. Ennek értelmében a magyar társadalomnak, a magyar kormánynak a leghatározottabban tiltakoznia kell.

A nemzeti radikális képviselő megjegyezte: Verespatakon négy hegy kitermelésével krátereket hoznának létre, mintegy 215 millió tonna ércből összesen 5000 tonnányi aranyat és ezüstöt állítanának elő, mintegy 15 év alatt. Ennek során ez a 215 millió tonna cianidos zaggyá válna, amelyet betermelnének egy 800 hektáros tározóba, amelyet egy völgyzáró gát zárna el. A politikus hangsúlyozta: ez a beruházás nemcsak Magyarországnak, de Romániának sem érdeke.

„A nemzetközi viszály élét kiváltandó, magyar politikusokra bízták a bánya engedélyeztetését. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Románia kulturális és örökségvédelmi minisztere, aki elfogadta a Rosia Montana Gold Corporation adott terültre vonatkozó örökségvédelmi projektjét, ami által a terület megmunkálhatóvá vált. Ezután pedig már csak egy lépés maradt a beruházás engedélyezéséig, ez pedig egy másik magyar politikusra Borbély Lászlóra, Románia környezetvédelmi miniszterére hárulna, aki pedig szintén nem nyilatkozott elutasítóan a beruházásról”- jelentette ki a nemzeti radikális képviselő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa legnagyobb projektjéről lenne szó.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom tiltakozik a beruházás ellen és felszólítja a magyar kormányt, hogy amit lehet mindent tegyenek meg a projekt engedélyezésének megakadályozására, amely ellen még az erdélyi civilszervezetek is tiltakoznak.

barikad.hu