Hegedűs Tamás a Jobbik országgyűlési képviselője és általános frakcióvezető-helyettese. 1968-ban született Baján, 1998-ban a Miniszterelnöki Hivatalban létrejött Stratégiai Elemző Központ munkatársa lett, mint társadalom- és gazdaságpolitikai elemző. 2000-től főosztályvezetőként a miniszteri kabinet Gazdasági és Társadalmi Kutatások Titkárságát vezette, ahol feladata elsősorban a kormányzati döntés-előkészítésben való részvétel volt. Munkája elismeréseként 2002. március 15-én átvehette a Batthyány Lajos-díjat, a kancellárián adható legmagasabb szakmai kitüntetést.Később a Matávnál, majd a KPMG Tanácsadó Kft-nél dolgozott. 2009 novemberében távozott, amikor hivatalosan is az Új Erő képviselőjelöltje, majd gazdasági és informatikai miniszterjelöltje lett. A Fidesz gazdasági terveiről, a Jobbik-frakció eddigi munkájáról és lehetőségeiről beszélgettünk vele.

-A parlamenti munka megkezdése után hogyan értékeli az eddigi tevékenységet a Tisztelt Házban?

-A törvényhozás folyamata villámrajtot vett. A Fidesz afféle jogalkotási blitzkrieg-be kezdett, törvényjavaslataikat választási győzelmük tudatában jó előre elkészíthették. Ugyanakkor furcsa volt tapasztalni: a kormányalakítás után két héttel is csupán egyéni előterjesztésekkel szembesülhettünk.

-Mit tehet egy ellenzéki középpárt frakciója ilyen helyzetben?

-Állni kell a sarat, fel kell venni a kesztyűt. A Fidesz – kétharmadának birtokában – elképesztő hatalmi arroganciát mutat. Leglátványosabb megnyilvánulása talán az önkormányzati választásokkal vagy a médiát szabályozó törvényekkel kapcsolatos előterjesztések megalkotása és megszavazása volt.

-Az országgyűlésen kívülről is hallani: vidéken egyes önkormányzati alkalmazottakat Jobbik-szimpátiájuk vagy tagságuk miatt rúgnak ki...

-Helyi szinten is megnyilvánul a hatalmi arrogancia. Úgy tűnik, a fideszeseket megrészegítette nagy arányú győzelmük. Amit a parlamentben a Fidesz folytat, az a törvényhozási munka megcsúfolása: gyakran fél napos felkészülési idő mellett kell hozzászólnunk nem egy – nemritkán kardinális fontosságú – törvénytervezethez. A Fidesz gyakran hivatkozik arra, hogy választóiktól erre kaptak felhatalmazást, ugyanakkor az ellenzéki erők szavazói is joggal várják pártjuktól: gyakoroljanak szakmailag is megalapozott kontrollszerepet a tejhatalmi törekvésekkel szemben. Minden nehézség ellenére elmondhatjuk: álljuk a versenyt a parlamenti munka során.

-Jobbikosként hogy lehet megszokni a szituációt: Önöktől alig pár centire ülnek, akik ellen nyolc éve küzdenek, az országot tönkretevő MSZP-sek?

-Ez a milliő igen szokatlan a képviselői irodaházban és az országgyűlésben is. Az a "megtiszteltetés" jutott képviselőcsoportunknak, hogy pont az MSZP és az LMP között foglalhatunk helyet. Az MSZP-sekkel való feszült viszony szinte minden percben érezhető. A hurrogások és a beszólások is mindennaposak, de a közelmúlt történelmét ismerve ez azt hiszem, érthető.

-Beszélhetünk-e a Jobbik-frakció konkrét eredményeiről egy hónap távlatából?

-A Fidesz az alkotmányozó többségével nem csak akadálymentesen keresztülviheti törvényjavaslatait, hanem meg is gátolhat minden ellenzéki elképzelést. A kormányzó pártszövetség a Jobbik eddigi összes kezdeményezését elvetette, ugyanakkor egy részüket beterjesztette némileg módosított formában. Ilyen volt például a Trianon-emléknap, amely a jobbikosok első törvényjavaslatának a nyomán született: Balczó Zoltán, Gyöngyösi Márton és Szávay István Trianon-vitanapról szóló törvényjavaslatot tett a Tisztelt Ház elé, majd néhány nap múlva ennek nyomán született a Fidesz Trianon-emléknap gondolata, majd törvénye.

-A nemzeti erő szavazói ugyanazt a világos beszédet várják Önöktől, amit a kampányban és korábban is megszokhattak.

-És ugyanolyan tiszta és egyértelmű cselekedeteket, állásfoglalásokat, törvényjavaslatokat. Minden törvényjavaslatunkban igyekszünk a legvilágosabb nemzeti alternatívát nyújtani. Parlamenti pártként a radikalizmust szakmai igényességgel ötvözzük. A két törekvést nem egymás rovására, hanem egymást erősítve igyekszünk munkánk során megjeleníteni. Eddig minden előterjesztés vitája során szakmailag felkészült, erős vitapartnerek voltunk, legyen szó bármely területről. A parlamenti munka egészét figyelembe véve a Jobbik frakciója a legaktívabb.

-A választás után Vona Gábor konstruktív, de kemény ellenzékiséget ígért.

-Egyértelmű a kampányban, majd a választások után megfogalmazott krédónk: mindent megszavazunk, ami a magyar nemzet érdekét szolgálja és minden ezzel ellentétes törekvéssel, törvényjavaslattal, jogszabálymódosítással a lehető leghatározottabban szembeszállunk, legyen szó akár a magyar érdekek szolgalelkű feladásáról, akár az öncélú hatalomgyakorlásról. Jobb, ha a mostani kormánypártok politikusaiban tudatosul: nem marad többé érdemi visszhang nélkül olyan döntés, mint például Románia feltétel nélküli EU-csatlakozásának, vagy a Lisszaboni Szerződésnek az olvasatlanul történt megszavazása.

-Károlyi Mihály szobra meddig maradhat az Országház mellett?

-Ha a jobbikosokon múlna, azonnal a Parlament elé parkolnánk egy teherautóval, és a saját kezünkkel pakolnánk fel a szobrot és szállítanánk a szoborparkba. Trianon és a nemzeti összetartozás mellett ebben a másik szimbolikus erejű kérdésben is a Jobbiké volt a kezdeményező szerep. Nem csak jelkép-erejű lépésként takartuk le gyászlepellel a nemzetrontó „vörös gróf” szobrát, hanem a parlament előtt fekszik az ezzel kapcsolatos határozati javaslatunk is, melyet Hegedűs Lórántné Kovács Enikővel nyújtottunk be. Jelenleg tárgysorozatba vételre vár, a döntés a fideszes többség kezében van. Azt hiszem, a saját szimpatizánsaiknak is nehéz lenne megmagyarázniuk a tárgysorozatba vétel esetleges megakadályozását. Ha ez mégis megtörténne, a frakció kérésére akkor is a plenáris ülés napirendjére kerülhet, legkésőbb őszre, és kérhetünk név szerinti szavazást is. Feltételezem, a Fidesznek sem közömbös a Károlyi-szobor sorsa, ráadásul a szoborállításban megörökítendőnek javasolt gróf Tisza Istvánra a Fideszben gyakran hiovatkoznak úgy, mint politikai előképükre.

-Orbán Viktor 29 pontos akcióterve milyen megoldásokat kínál a nemzeti érdekek szemszögéből nézve?

- El kell ismerni: igen nehéz helyzetben vette át a kormányzást a Fidesz, az előző kormányok teljesen tönkretették a magyar gazdaságot. A mostani kormánytöbbség gazdasági elképzeléseiről sokáig semmi konkrétumot nem tudhattunk, ugyanakkor a kormányprogram nagyon hasonlított a Jobbik választási programjához. A 29 pont is számos olyan konkrétumot tartalmaz, amelyek a Jobbik programjában szintúgy szerepeltek. Azonban markáns eltérés van a kormány és a mi elképzeléseink közt például az adórendszerben. A lineáris adórendszer abban az esetben, ha nem párosul erőteljes gyermeknevelési, családtámogatási kedvezményekkel, tovább fogja növelni a már így is jelentős jövedelmi szakadékot az országon belül. A magas jövedelmű kisebbség jól jár vele, de a többségnek – részben az adójóváírás fokozatos eltörlése miatt – több adót kellene fizetnie.

-Az államadósság újratárgyalása is lényeges programpontja a Jobbiknak.

- Kizártnak tartom, hogy a jelenlegi kormány bármilyen formában is kezdeményezni fogja azt. Hasonlóan a korábban kormányzati körökben is felmerült ötlethez, amely a magánnyugdíjpénztárak ún. „államosítását” tűzte volna ki célul. A kormány az utolsó pillanatban kihátrált az ötlet mögül, valószínűleg az EU és az IMF nyomásgyakorlása miatt.

-A gazdaságban is hegemóniára fog a többség törekedni?

- Vannak erre utaló jelek. Komoly törekvéseket érzünk az átfogó hatalmi hegemónia kialakítására, egyúttal a politikai verseny gyengítésére. Elég például a már említett önkormányzati, illetve médiatörvény-csomagok elfogadására gondolni.

-A független testületek mennyire lehetnek függetlenek a jövőben?

-Schmitt Pál köztársasági elnöki jelölésével – úgy tűnik – a Fidesz a jövőben még a függetlenségnek a látszatára sem fog adni. Komoly hatalomcentralizáció van folyamatban az olyan testületeknél, mint az Állami Számvevőszék, az Alkotmánybíróság vagy az újonnan létrehozandó médiahatóság. Ha formálisan nem is, de tartalmilag egypártrendszerhez közeli állapot kezd kialakulni. Ezeknek a törekvéseknek minden eszközzel ellen fogunk állni. Ha kell, az Alkotmánybírósághoz fordulunk, de a demonstrációktól sem riadunk vissza. Bízunk a nyilvánosság erejében...

-A C-típusú átvilágítási botrány kapcsán a kormány mintha módszereket is örökölt volna az előző rezsimtől.

-Staudt Gábor, Schön Péter, Balla Gergő és Endrésik Zsolt politikai tevékenysége eddig is közismert volt. Elképesztő és felháborító a koncepciós eljárás ellenük. Hihetetlen, hogy a Fidesz-érában egy hónapra sem volt szükség, hogy a folytatólagosság világossá váljék: egyértelműen politikai szempontokra hozta meg a döntést az AVH (Alkotmányvédelmi Hivatal). A szakszolgálat vezetőjét, Balajti Lászlót az előző rezsimtől örökölték Orbánék, és úgy tűnik, nem is akarnak tőle megszabadulni. Így személyi szinten is megvalósul a kontinuitás a Gyurcsány-Bajnai-Draskovics korszakkal. A Jobbik részéről mindent meg fogunk tenni, hogy a jelentés teljes szövege nyilvánosságra kerüljön. Nincs takargatnivalónk.

Horváth Ádám

Megjelent a Bar!kád hetilap két héttel ezelőtti számában