Szomorúan tapasztaltuk, hogy a 2010-es országgyűlési választások kampánya szinte semmi másról nem szólt, mint a Jobbik jelöltjei elleni személyeskedő támadásokról. Történik mindez egy olyan országban, melyet az elmúlt 8 év balliberális pszeudo-diktatúrája a morális, gazdasági és társadalmi csőd szélére sodort. Egy olyan országban, melyben az elmúlt 20 év „politikai elit”-nek nevezett, zártkörű hatalmi játszmák által kiválogatódott vezető rétege a legújabb kori magyar történelem egyik legnagyobb lehetőségét - a szovjet megszállás megszűnését - packázta el: egy, a szuverenitását visszanyerő, független, büszke, öntudatos és virágzó Magyarország helyett egy társadalmi problémáktól agyongyötört, kirívó egyenlőtlenségektől szabdalt, adósságcsapdában vergődő országot „teremtettek”. Egy olyan országban, ahol egy vesztes háború és egy négy évtizedes kommunista diktatúra a nemzet gerincét megtörte, legjobbjait fizikailag megsemmisítette, száműzte, bebörtönözte, megalázta.

Ebben az országban a mai nomenklatúra, az MSZP és a Fidesz választási stratégiájának meghatározó eleme volt a Jobbik mint párt és a Jobbik képviselőjelöltjeinek mint magánszemélyeknek a szapulása, rágalmazása, besározása, mocskolása. Az MSZP-től mint a kommunista utódpárttól nem várhattunk mást, hiszen mindig is a rombolás volt a műfajuk. Annál szomorúbbnak tartjuk viszont a Fidesz mint deklaráltan „polgári” párt azon attitűdjét, hogy programírás és a program mint követendő út megmutatása helyett csak a Jobbik lejáratásával volt elfoglalva. Ezúton is kérjük, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőinek „gondosan rejtegetett titkai” helyett inkább a kormányzati aspirációktól (túl)fűtött Fidesz „gondosan rejtegetett programjával” szellőztetésével próbáljanak a jövőben kampányolni.

Kiemeljük a média felelősségét: egy krízishelyzetben lévő országban a „közszolgálatinak” nevezett és a - sokszor pártokhoz köthető - kereskedelmi médiumok válogatás nélkül ontották a rágalmakat olyan „nemzetstratégiai” ügyekben, mint egyes jobbikos képviselőjelöltek és családjuk vélt vagy valós múltja és jelene. A média nem válogatott eszközökben, és nem kötötték semmiféle morális vagy szakmai szabályok: belegyalogolt egyének magánéletébe, családok problémáiba - s ahol nem talált ilyeneket, ott kreált. „Elfelejtett” viszont az elmúlt 20 év - és különösen az elmúlt 8 év - alatt megszólalni közpénzen tartott politikusaink sikkasztási botrányairól, több százmilliós ingatlan ügyeiről, közpénzből finanszírozott lakásfelújításokról, közpénzen tett külföldi utakról, a közpénzekből kifizetett végkielégítésekről és fiktív számlákról, és még hosszan sorolhatnánk. Ehelyett a Jobbik egyes képviselőjelöltjeinek magánpénzen végzett életmódjával vagy cselekményeivel volt elfoglalva. Ne feledjük: a Jobbik közszereplői átlag magyar emberekből állnak, közülünk valók, gyarlók, nem pedig a mindannyiunk - és különösen a törvények - felett álló politikusbűnözök, akiknek csak egy csekély részét érte utol - és azt is csak a választási kampány okán - az igazságszolgáltatás keze.

A Jobbik eddig is és ezentúl is a jogállam eszközeivel válaszol ezekre a rágalmakra: sajtóhelyreigazítást kérünk és súlyosabb estekben feljelentést teszünk. S ámbár tudjuk, hogy az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek, azért - mint azt a jelenlegi kormánykoalíció megannyi előzetesben, háziőrizetben vagy „csak” büntetőeljárás alatt álló politikusbűnözője lassan kénytelen belátni - mégiscsak őrölnek azok a malmok...

Dr. Staudt Gábor
a Jobbik Jogi Kabinetjének elnöke