Ellie Wiesel sem sértegethet bennünket saját hazánkbanMegdöbbentem és nem kissé éreztem megalázva magamat, amikor tudomásomra jutott, hogy a magyar Parlament vendégeként felszólaló E. Wiesel azt a kijelentést tette, hogy baj van a hazai történelem-oktatással.

Először is szeretném tudni, hogy egy magyarul beszélni sem tudó ember miként merészel ilyen kijelentést tenni. Valaki lefordította talán számára a hazai történelemkönyveket? (5-12. osztályig több száz van.) Időt töltött volna az átbogarászásukkal? Avagy kijelentése előtt iskolákban órákat látogatott? Esetleg valamilyen statisztikát tanulmányozott? Netán diákok érettségi dolgozataiból jutott erre a megállapításra?

Nem! Biztosak lehetünk benne, hogy nem ez ragadta őt felszólalásra. Csak egy tény: valamely jól értesült hazai „jóakarónk” szólt neki, beárult bennünket, hogy esetleg nem eléggé hangsúlyozott a holokauszt témaköre az oktatás egészében.

Először egy olyan megállapítást tennék, amelyet, azt hiszem, minden jó szándékú ember elfogadhat ebben a témakörben. Mit jelent az, ha egy országban megfelelő színvonalú a történelem-oktatás?
Bármilyen nép esetében ennek két fokmérője van.

1. Önmaga történelmét elsajátíttatja-e úgy a diákokkal, hogy azok egészséges öntudattal élhessenek, illetve kellően elmélyültek és alaposak-e az ismereteik.

2. A világtörténelem tendenciáit ismerik-e, s tudnak-e térben és időben helyesen tájékozódni.

Az idézett személyre visszatérve már csak annyit, hogy amikor valaki valakinek a vendéglátását élvezi, akkor nem szokás ócsárolni a gazdát. El nem tudnám képzelni, hogy közülünk, tisztességes magyar emberek közül, ha valaki meghívást kapna bármelyik ország parlamentjébe, akkor a felszólalásunkat arra hegyeznénk ki, hogy miként is szóljuk le a vendéglátó ország történelemoktatását. Alighanem ki is dobnának bennünket rövid úton onnan. S sajnálatos tévedésnek minősítenék, hogy a biztonsági rendszeren „átjutott egy őrült”. Nálunk az Országházban nemcsak, hogy nincs ilyen – idegen - barát felismerő – biztonsági rendszer, de a levegő olyan áporodott, hogy senkinek nem jutott eszébe felállni és tiltakozni.

Azért ezt furcsállom.

Azt hiszem, ezen gondolatok után, csakis így köszönthetem e honlap olvasóit, hogy adjon az Isten szebb jövőt” a 2010-es új esztendőre!

Tóth Zsuzsanna Márta
Jobbik százhalombattai alapszervezet