Az adósságcsapda, a célnélküliség, a munkanélküliség, az erkölcsi világrend megbomlása, az egyedüllét, a hazugságok tömkelege valamint a kilátástalanság következtében valóban értelmetlenné tud válni az ember élete.

Sajnos nemre és korra való tekintet nélkül, egyes embertársaink – egyre gyakrabban - az öngyilkosság eszközéhez nyúlnak. Ez nem megoldás!

Magyarországon az elmúlt évek során, szinte naponta 5-6 öngyilkosságot követnek el, de ez mind máig tabu téma. Az elkövetés módja változik, mert „biztosra” akarnak menni.

A vasutas sztrájkhullámoknak is megvolt az első öngyilkos áldozata, 1999-ben egy nyékládházi naplózó – forgalmi szolgálattevő nő nem bírta a pszichés terhelést, és a fenyegetettséget, mert felvette a munkát, és otthon fiatalon vetett véget életének. A napi hírekben, a MÁV kommunikációs honlapon, a médiákban nap, mint nap hallani arról, hogy késnek a vonatok, mert gázolás történt.

Mostani hír:

„A Bátaszék–Baja–Kiskunhalas vasútvonalon néhány délelőtti, kora délutáni vonat esetében jelentős késések várhatóak, mert Baja és Pörböly között, egy Dombóvárra tartó vonat ismeretlen személyt gázolt.”

Ezt megelőzően még tragikusabb, hogy néhány nappal ezelőtt Tiszatenyőnél egy 72 éves néni és 48 éves fia feküdt a vonat elé, mert már elviselhetetlen volt az életük! Napi 4-5 gázolás. Az emberek azért választják ezt a halálnemet, mert ez biztos. A vonat nem tud megállni azonnal, bármilyen kitűnő és jó a fékrendszere. Több száz, sőt ezer tonna tömeget húz maga után, a fékút pedig 600-1000 méter.

Jól látható, hogy ezek az események nem véletlen balesetek, mert általában két állomás között a nyílt pályán, esetleg ívben következnek be, és így a mozdonyvezető már csak késve tudja észlelni. Mi vasutasok tudjuk, hogy oda ember csak szándékos, tudatos elhatározás alapján kerülhet.

Az, hogy egy ilyen rendkívüli esemény milyen következményekkel jár, az előzőekben már érintettük az „Utazási tanácsok a MÁV vonalain utazóknak” c. sorozatunk 4. részében.

A mozdonyvezető egy olyan nagy traumát él át egy ilyen gázolás alkalmával, hogy azt elmondani nem lehet. Ilyenkor kérhet leváltót, elmehet szabadságra, betegszabadságra, hogy valamilyen módon fel tudja dolgozni a történteket.

A gázolt személy(ek) látványa, borzalmas. A több tonnás szerelvény, amíg meg tud állni iszonyatos „mészárlást” végez az emberi testben. Igen megviseli a rendőrségi és a vasúti helyszínelő szakembereket is, nem kevésbé az egészségügyi dolgozókat. Egy életen keresztül, egy pár ilyen esemény - és pont ez a szolgálati réteg nem kap korkedvezményt.

Emberek! Döntésük előtt, minden esetben gondoljanak a hátrahagyottakra, az itt maradókra, és arra, hogy mit hagynak maguk után! Ezzel a cselekedettel a probléma nem oldódik meg, csak elmenekülnek előle!

Higgyék el, mindenből van kiút. Igen már hallom is hogy elfordultunk egymástól, elhidegültünk, nincsenek kollektívák, közösségek...stb.

Arra kérem Önöket, hogy forduljanak egymás és legfőképpen Isten felé, és mielőtt valaki eldobná az életét, menjen el egy kórházba és kérdezzen meg egy halálos, gyógyíthatatlan beteget, hogy miért akar élni?

Fogjuk meg egymás kezét, segítsünk bajban lévő embertársainkon, mert az elkövetkező nehéz időszakban, minden tisztességes, becsületes magyar emberre szükség lesz a nemzetépítő feladataink közös ellátásához.

Korondi Miklós

a Jobbik országgyűlési képviselője