(Szakmai háttéranyag a Jobbik 2006-os rövid programjához)

Hazánk 1990 óta jelentős átalakuláson ment keresztül, amelynek szükségszerű következménye volt a biztonságpolitikai körülmények teljes megváltozása. A kilencvenes évek legnagyobb kihívásai hazánk geopolitikai helyzete szempontjából a környező országokban végbement változások voltak Ez döntően a nemzetnek a trianoni katasztrófa után leválasztott területeken élő tagjaira és a Jugoszlávia széthullásával együtt járó fegyveres konfliktusok hazánkat is érintő események révén alakultak ki. Ekkor sem külpolitikai. sem katonapolitikai szempontból nem volt felkészülve az ország vezetése. Mivel a rendszerváltoztatás előtti biztonsági környezet már megszűnt (felbomlott a Varsói Szerződés), a politikai elit - ideológiai hovatartozástól függetlenül - azonnal váltott, s a semlegesség esélyét feladva megtörtént az Észak-atlanti Szövetség felé való elmozdulás. Ezt a folyamatot elősegítette nemzetünk önálló fejlődését megakadályozó külpolitikai erőtér, amely különböző alkukban formálódott.

A magyar fegyveres erők nem a kor szellemében változtak meg, hanem a gazdasági és politikai hatalmat valóságosan kézben tartó, önmagát átmentő nomenklatúra játékszerévé váltak, és elvesztették a nemzetvédelem szempontjából fontos képességeiket. Abból a hamis vélekedésből indultak ki, hogy Magyarország sokkal kevésbé képes alakítani nemzetközi környezetét, mint a többi szomszédos ország, ezért csak a nemzetközi szervezetekbe való beolvadás teremthet biztonságos feltételeket számunkra. Ezért első lépésként a NATO békepartnerei lettünk, amely a politika szempontjából "letudta" a külső védettség problémáját. Így nem kellett nagyobb erőfeszítéseket tenni a haderő átalakítására. A haderő ellehetetlenítése fokozatosan ment végbe. Az ország biztonságát garantálni hivatott haderő 1997-re alkalmatlanná vált az ország területének védelmére. Szinte törvényszerű következménye lett ennek a NATO-ba való belépés, amelyet az akkori parlament által kiírt népszavazással kívántak megerősíteni, de ezt az ország lakosságának nagy többsége nem szavazta meg. Ezek után lett hazánk a NATO tagja 1999. március 12-én. Az új helyzetnek megfelelő nemzetvédelmi stratégiát a kormány csak egy évvel később, a Haderőreform-2000. című dokumentumban adta közre. Sajnos ez idő alatt a haderő tovább gyengült. A Haderőreform-2000 volt az első olyan politikai célkitűzés a rendszerváltoztatás óta, amely reálisan értékelte a kialakult helyzetet és alapot képezett a Honvédség fejlesztéséhez. A kormányzati elgondolás alaposan mérlegelte a haderő égető szükségleteit és a rendelkezésre álló forrásokat, amelyek a fejlődő gazdaságnak köszönhetően garantálták a költségvetésből származó pénzeszközöket, illetve az összeg évről- évre történő bővítését reálértékben. Ez a program tíz éves időszakra részletezte a fejlesztés irányait és a kormányváltásig teljesítette az időarányos feladatokat.

2002-ben a politikai hatalomváltás következtében visszarendeződés következett be. A hadügyi reform folyamatai megrekedtek és a valóságos nemzetbiztonsági igényekkel szemben a védelempolitika drámai fordulatot vett. A hivatásos állományú katonák meggondolatlan elbocsátása, a sorállományú katonák szolgálatának idő előtti felszámolása, a nagy hagyományokkal rendelkező fegyvernemek (tüzérség, páncélosok) megszüntetése, a védelem szempontjából nélkülözhetetlen objektumok bezárása, a kiképzés alacsony színvonala, a végig nem gondolt létszámcsökkentések mára olyan állapotokat teremtettek, hogy ismét védtelenné vált hazánk minden külső agresszióval szemben. A szövetségesi kötelezettségeink teljesítésére hivatkozva néhány látszatintézkedést tett a kormányzat, de mindez teljesen alaptalannak bizonyult, hiszen az önmagát megvédeni képtelen tagország a Washingtoni Szerződés értelmében is alkalmatlan feladatai ellátására. A külpolitikában elsődleges fontosságot kapott a globalizáció a nemzet érdekeivel szemben.
2003. év eleje óta a parlament határozata értelmében az iraki háborúban magyar katonák is részt vettek, amely az USA érdekeinek kiszolgálását jelentette, ezzel mintegy közvetlen biztonsági kockázatot hozva létre a Kárpát medencében.

A megkerülhetetlen tennivalók:
- a nemzetbiztonság valós helyzetének felmérése
- az azonnali kármentéshez nélkülözhetetlen intézkedések meghozatala
- a biztonságpolitikai stratégia megfogalmazása, elsődleges feladatnak tekintve az ország
területvédelmének megszervezését, ezzel a lakosság biztonságérzetének megteremtését

Az eddigiektől eltérően kiemelkedően fontosnak tartjuk a nemzet értékeinek és érdekeinek védelmét a magyar hagyományok ápolása, a felnövekvő nemzedék haza iránti elkötelezettségének kialakítása és fenntartása révén. A nemzetvédelem szerves részét képezi a környező országokban élő magyar nemzetiség területi autonómiához való jogának békés eszközökkel történő támogatása és a kettős állampolgárság garantálása. Mindez a kialakult nemzetközi környezetben, az ENSZ, az EBESZ, az EU és a NATO politikai szervezeteiben csak eltökélt kormányzati akarat révén valósulhat meg. Nemzetközi kötelezettségeink teljesítése nem akadályozhatja meg legfontosabb feladatunk teljesítését, Magyarország védelmi rendszerének a környező országokban tapasztalható színvonalra emelését.

A nemzetvédelem céljai és alapelvei

A nemzet biztonságát meghatározó alapelveket az 1999. március 12-n hatályba lépett 94/1998.(XII. 29) sz. országgyűlési határozat tartalmazza. Az ehhez történő visszatérés érdekében kormányzati beavatkozásra van szükség.

1.) Magyarország Közép-Európában a trianoni tragédia óta sajátos geopolitikai környezetben van. E térségben a történelem során kialakult eltérő kultúrájú, vallású és civilizációs fejlettségű országok találhatók. Ebben a környezetben számunkra kiemelkedő jelentőséggel bír a csonka Magyarország határain kívül rekedt három-milliós magyarság, amely szülőföldjén kisebbségi sorsban osztozkodik a történelem folyamán bevándorolt, nem nemzetalkotó egyéb népcsoportokkal és valóságos problémái máig nem rendezettek.
2.) A NATO tagsággal lehetőség nyílt a biztonságpolitikai mozgástér kiszélesítésére, de ezzel nem éltek az eddigi kormányok nemzetköziséget előtérbe helyező politikája miatt. A nemzet érdekeinek leginkább megfelelő biztonsági feltételeket a nemzeti önerőre való támaszkodás garantálhatja, és az állampolgárok aktív részvétele, támogatása és áldozatkészsége szavatolhatja.
3.) A nemzetvédelmi stratégia megvalósításának első lépése a jelenlegi kaotikus állapotok felszámolása.

A nemzetvédelemi stratégia megvalósításának eszközei

A korszerű biztonságpolitika megköveteli, hogy a rendelkezésre álló erőket és eszközöket együttesen alkalmazzuk, ezért a feladatokat jogállami keretek között a külpolitika, a védelempolitika, a kultúrpolitika, a gazdasági politika és más szakpolitikák végzik. A mindenkori kormány Magyarország biztonságának megőrzésére elsősorban a diplomácia eszközeivel, az ENSZ Alapokmányában és az EBESZ alapvető dokumentumaiban előírtak szellemében két és többoldalú kapcsolatok keretében valósítja meg.
A biztonságunk garantálásának másik meghatározó eszköze a közvetlen nemzetvédelem, a katonai biztonság, az ország védelmét ellátó haderő. Magyarországnak rendelkeznie kell az önvédelemhez szükséges katonai képességekkel, amelyet béke időben hivatásos katonák biztosítanak. A jelenlegi nemzetellenes védelempolitika következtében megsemmisített fegyvernemeket és szakcsapatokat a kor követelményeinek megfelelően helyre kell állítani, és csak ezt követően lehetséges a NATO számára szükséges szakosodott erőket biztosítani. A fegyveres erők fejlesztése során alapvető követelmény a Magyar Honvédség történelmi hagyományainak felélesztése, a bajtársiasság és a magyar haza iránti elkötelezettség természetes érzéssé válásával. Ebben szerepet kell kapnia a területvédelmi feladatot is ellátó Nemzetőrségnek, amely részt vállal az önkéntesek kiképzésében, a helyi lakosság felkészítésében. Ezen kívül segítik az iskolák honvédelmi neveléssel összefüggő tantervi kötelezettségeinek teljesítését és a polgári védelmi erőkkel közösen részt vesznek az esetleges katasztrófák elhárításban.
Fontosnak tartjuk a polgári védelmi erők működési feltételeinek javítását, hogy magasabb szinten legyenek képesek a lakosság életének és vagyonának megvédésére egy esetleg bekövetkező civilizációs, vagy természeti katasztrófa esetén.
A határőrség határrendészeti és a területvédelmi erőkkel együttműködésben határvédelmi feladatokat lát el. A jelenlegi kritikus helyzetben a visszafejlesztés miatt elszegényedett határőrséget megfelelő erőforrásokkal kell feltölteni
A nemzetbiztonsági szolgálatok, megtisztítva a nemzetellenes erőktől, a törvényben meghatározott feladataik végrehajtásával szolgálják az ország függetlenségének, alkotmányos rendjének védelmét, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését.