Híreink

Narancsjog és igazság

2014-10-29 18:46
-A +A

A legutóbbi, az önkormányzati választás sajnos megerősített abban, hogy a bíróság mint harmadik hatalmi ág függetlensége pusztán illúzió – nyilatkozta lapunknak Seres Krisztina. A Jobbik választási jogi szakértője szerint a virtuális kétharmad világában minden lehetséges, s az a hatalmi arrogancia, amelyet az ember nap mint nap lát nemcsak a Parlamentben, hanem akár a helyi közéletig legyűrűzően is, nem vezet semmi jóra.

 - Az elmúlt évek választásait figyelembe véve hogyan változott a munkájuk? Miben kell a legtöbb segítséget megadni a Jobbiknak, illetve a párttal azonos értékrendet valló szervezeteknek vagy akár magánszemélyeknek?

 - A Jobbik jogászainak a 2010-es választási időszak volt a beavatás. A Jobbik Jogsegélyszolgálat 2009-ben alakult, mire elérkeztek a választások, már egy összeszokott csapat nézett szembe a kihívásokkal. Úgy gondolom, abban az időszakban még nem tartottak annyira a Jobbik előretörésétől, nem vették annyira komolyan a pártot, így a legtöbb feladat csupán a szavazás napján történt jogsértések kezelésével volt kapcsolatos. Az idei választások teljesen mások voltak. Az eddigi csalásgyanús problémákon túl támadások kereszttüzében kellett kampányolni a jelölteknek mindhárom választáson. A rosszhiszemű lejáratási kísérletek miatt feljelentéseket tettünk és polgári pereket indítottunk, plakátolási jogvitákat intéztünk a választási bizottságok előtt, valamint a választás napján történt jogsértések miatt is felléptünk. Rengeteg kifogást, fellebbezést és feljelentést gyártottunk, de a munkánk még most, több mint két héttel a választásokat követően is tart, részben a választási eredmények általunk történt megtámadása miatt, részben azért, mert ahol a Jobbik győzött, ott a fideszesek támadták meg az eredményt szinte mindenhol.

 - Főként balliberális oldalról gyakran hallani, hogy Magyarországon megszűnt a jogrend, sőt egyenesen diktatúra van. A sajtó-, a szólás- és a gyülekezési szabadság, illetve az alapvető egyéni jogok, élethez való jogok mennyire biztosítottak ma Magyarországon? Ebben a kérdésben milyen tendenciákat tapasztal az elmúlt években?

 - Alapvetően az utóbbi időben sokszor tapasztaltam olyat, ami miatt ezzel egyetértettem, de attól függ persze, ezt ki mondja és milyen összefüggésben. Számomra furcsa, hogy pont a balliberálisok azok, akik emiatt hőzöngenek, amikor a kormányzat részéről azóta sem volt tapasztalható olyan súlyos joggal való visszaélés, mint a 2006-os események vagy a Magyar Gárda tagjainak intézményesített üldözése. Talán meglepő, de azt látom, a Jobbik szabadságjogi felfogása a parlamenti viták során gyakran az LMP-éhez áll a legközelebb. E két párt emelte fel a hangját akkor, amikor például a szólásszabadságot garantáló alkotmányos alapjog korlátozásaként törvénybe iktatták az úgynevezett holokauszttagadást, vagy amikor az országgyűlési képviselők bírságolásának lehetőségét vezették be a képviselői beszédjog korlátozása, megnyirbálása érdekében. Sokszor kapja meg azt a kritikát a Jobbik, hogy nem szólal fel keményebben, hogy eltűnt a fiatalos tűz, a lendület, kevés a parlamenti „performansz”. Talán egy kicsit érthetőbb ez úgy, ha elmondjuk, hogy jogsértésenként egyhavi tiszteletdíjat is megvonhat az Országgyűlés a képviselőtől, ha nem a házelnöknek tetsző módon viselkedett. A jogkorlátozás az utóbbi években még így jogászi szemmel nézve is brutális méreteket öltött! Napi szinten hallani rendőrségi, hatósági visszaélésekről, arról, hogy ha az ember nem segít magán, és a közösség nem segít az övéin, már el is vesztünk. Az átlagember az államtól nem vár semmi jót, és sajnos a jelen tendencia az ő félelmeit igazolja. Az olyan önvédelmi, önszerveződő mozgalmakat, mint a Magyar Gárda vagy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület bírói úton, futószalagon szüntetik meg, viszont az ország nagy részén a közbiztonsági problémák megoldhatatlanná váltak. A rendőrség gyakran a megfelelő intézkedés foganatosítása helyett inkább elkerüli a problémás területeket, és a jogkövető, tisztességben megőszült kisembereknek marad a magányos rettegés. A példákat sajnos sokáig lehetne sorolni. Beszédes az is, hogy a nemzeti rendezvényeken mindig olyan mértékű a rendőri biztosítás, amely már zavaró és félelmet keltő a rendezvényre ellátogatók számára, akik joggal tartanak a részvételük hatóság általi dokumentálásától. Egy állami állásban már elég, ha a köztisztviselő, közalkalmazott, netán rendőr, tűzoltó részt vett egy jobbikos, vármegyés stb. megmozduláson, és máris jön a fegyelmi eljárás, lefokozás, a kevésbé szerencséseket pedig rögtön menesztik is a munkájukból. A családok általánosan siralmas anyagi helyzetében ez sajnos mindenkinek reális és érthető félelme lehet, hiszen a megélhetés forog veszélyben, ha a kenyérkeresők egyike elveszíti a munkáját.

Amit szabad Jupiternek…

 - Az emberek mennyire bíznak még az igazságszolgáltatásban, annak pártatlanságában?

 - Én azt látom, hogy sajnos semennyire. De ezért a bíróságok is tettek eleget az utóbbi egy-két évtizedben. Az eljárás hosszú és drága, ha valaki bírósághoz fordul, felkészülhet egy több évig elhúzódó, több százezer, netán több millió forintba kerülő perre, illetve büntetőügyben akár vádlottként, akár sértettként a teljes bizonytalanságra. Nem csoda, hogy a polgári jogi útra tartozó jogviták rendezésére a bírói út az utolsó, amit igénybe vesznek az állampolgárok. A legutóbbi, az önkormányzati választás sajnos megerősített abban, hogy a bíróság mint harmadik hatalmi ág függetlensége pusztán illúzió. A választási ügyekben eljáró, felülvizsgálati kérelmeinket elbíráló ítélőtáblák a jobbikos kérelmeket mind elutasították, ellenben fideszes kérelmező beadványára több helyen is elrendelték a választás megismétlését, mindezt negyedannyi jogsértés gyanúja mellett, mint amit a saját beadványainkban megjelöltünk. A legjobb példa erre Érpatak, ahol Orosz Mihály Zoltán polgármester több mint száz szavazattal nyert a fideszes jelölttel szemben (utóbbi kicsit több mint 200 szavazatot kapott, a különbség tehát arányaiban is tetemes), majd a kormányközeli beadványozó jogsértésre hivatkozására tekintettel a választás megismétlését rendelték el. Amikor pedig Orosz úr megtámadta ezt a döntést, egy eljárásjogi kérdés téves értelmezésével utasították el a felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül. Ebbe azonban nem nyugodott bele és alkotmányjogi panaszt nyújtott be, kihasználva az utolsó választási jogorvoslati lehetőséget is, amelyre válaszul az Ítélőtábla saját hatáskörében új, immár kedvező döntést hozott, és a választás megismétlését mellőzte. Ezek azok a ritka sikerek, amelyek megerősítenek abban, hogy van értelme a néha lenézett és sokszor feleslegesnek vélt jogászkodásnak.

 - Cegléd és Ózd esetében a nyilvánosság előtt leplezte le a Fidesz által alkalmazott kettős mércét. Erre a visszásságra hallott érdemi, legalább részben elfogadható magyarázatot?

 - Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mind emberileg, mind szakmailag nagyon jó jogászcsapattal vágtunk neki ennek a választásnak. Az ózdi ügyet Józsa Edina ügyvéd kolléganőm vitte, aki négy hónapos kisfia mellett fáradságot nem ismerve utazott le többször is a borsodi városba, hogy Janiczak Dávid polgármesterjelöltünknek jogi segítséget nyújtson. Így került sor feljelentés megtételére és választási beadványok elkészítésére is, amelyeket azonban végül minden érdemi szakmai érv nélkül elutasított a bíróság. Így jártunk sajnos Cegléden is, ahol volt olyan választókerület, ahol a jobbikos jelölt mindössze két szavazatkülönbséggel lett második. Más településeken ilyenkor a megfelelő kérelemre (amit mi is beadtunk) a szavazatokat újraszámolják. Itt annak ellenére, hogy dokumentálható módon választási bűncselekmény gyanúja állt fenn (amely miatt megtettük a feljelentést is), még erre sem voltak képesek, pedig elmentünk az üggyel az ítélőtábláig. Nem a kudarcot nehéz megélni jogászként, hanem azt a tényt, hogy lehetnék a legjobb, megírhatnám a világ legjobb beadványát, akkor sem nyerhetnénk. De mint ahogy nem adták fel azok sem, akik a történelem során előttünk jártak, még akkor sem, ha látszólag minden reménytelen volt, kötelességünk tovább menni és küzdeni, amíg tudunk. Ha máshogy tennék, és szakmailag a fennálló rendszert erősíteném, az persze a könnyebb út volna, de jogászként nem lenne tiszta a lelkiismeretem. Én is igazságkereső és igazságszerető vagyok, mint minden jobbikos.

A teljes interjú elolvasható a Bar!kád hetilap csütörtökön megjelenő számában

alfahir.hu - jobbik.hu

Kapcsolódó cikkek


Keresse a legfrissebb Bar!kádot az újságárusoknál!
Csütörtökön az újságárusoknál a Bar!kád hetilap legfrissebb száma.
A legszerencsésebb az lenne, ha az EU visszatérne a nyugati országok közösségévé, ahol minden bizonnyal Németország tölt

Ajánlott cikkek

Ma elhagyhatta a börtönt H. Dezső, az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottja.
Csak tavaly több mint 41 ezer tonna külföldi szennyvíziszap került a magyar földbe

Eseménynaptár

Mon
Tue
Wed
Thu
Fri
Sat
Sun
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2019 July