A Jobbik kezdetektől fogva támogatta a paksi atomerőmű bővítését, annak terve már a 2009-es programban szerepelt. A nemzeti párt azonban ellenőrző bizottságot és átláthatóságot kér – jelentette ki Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke keddi sajtótájékoztatóján.

A Jobbik már a 2009-es európa parlamenti választásokra készített programjában célként jelölte meg a paksi atomerőmű bővítését, ezzel növelve az ellátás biztonságát, egyúttal csökkentve az energiaárakat – mondta keddi sajtótájékoztatóján Balczó Zoltán jobbikos parlamenti képviselő. Emlékeztetett: a parlamenti pártok 2009 áprilisában együttesen fogadtak el egy, a bővítést támogató országgyűlési határozati javaslatot, ezért az alelnök szerint érthetetlen, hogy a baloldal most miért táncol ki a projekt mögül.

A Jobbik is elkötelezett a megújuló energiaforrások részarányának növelése mellett, azonban a nemzeti párt a környezetvédelmi, hajózási, árvízvédelmi és öntözési célokra is alkalmas vízlépcső-rendszer energetikai célú hasznosítását támogatná elsőként. „El kell oszlatnunk azt az illúziót, hogy a megújuló energiahordozók akár csak középtávon is képesek kiváltani a hagyományos energiahordozók felhasználását, ideértve a nukleáris energiát is” - mondta, hozzáfűzve: a Jobbik azért is támogatja a paksi bővítést, mert az atomenergia felhasználásával jelentős mértékben csökkenthető a globális felmelegedés okaként is meghatározott, üvegházhatású gázok kibocsátása.

Balczó Zoltán úgy vélekedett, hogy figyelembe véve Paks jelenlegi technológiáját, a magyar szakemberek felkészültségét és az orosz gazdasági kapcsolatok fontosságát, az együttműködés a Jobbik számára preferálandó. Azt azonban sajnálják – tette hozzá-, hogy a 2009-es határozatot követően csak a Fidesz-kormányzás negyedik évében került sor ezen megállapodásra. A Jobbik szerint ennyi időbe tellett, hogy a kormány normalizálja azokat a politikai kapcsolatokat Oroszországgal, melyeket Orbán Viktor még ellenzéki pártvezetőként rontott meg.

Nem a kampányban kellett volna

Ennek a csúszásnak is köszönhető az, hogy projekt körüli vita a kampányidőszakra tolódott, a baloldal pedig így „ezt a nemzetpolitikailag fontos ügyet, egy politikai hecckampány részévé teheti”.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Jobbik a megkötött szerződés minden részletét megkívánja ismerni, beleértve a várható gazdasági következményeket és garanciákat is. Kulcskérdésnek tartják továbbá azt is, hogy projektben jelzett 40 százalékos hazai részvétel valóban magyar vállalkozókat jelentsen, ne pedig magyarországi működésű külföldi cégeket, vagy Közép-hátterű konzorciumokat. A Jobbik kormányra kerülve a lehető legnagyobb nyilvánosságot és átláthatóságot fogja biztosítani – szögezte le Balczó Zoltán.

C-típusú átvizsgálás a bizottságban

A Jobbik-alelnök indokoltnak nevezte egy „parlamenti ciklusokon átívelően működő” országgyűlési bizottság létrehozását is, melynek tagjai végigkísérik a beruházás egyes fázisait, és értékelik a nemzetbiztonsági szempontból fontos, titkos információkat is. A bizottság tagjait a Jobbik szerint C-típusú nemzetbiztonsági átvilágítás teljesítése után kellene megválasztani. A bizottság létrehozását az országgyűlési határozati javaslat vitájában kívánják majd felvetni.

Balczó Zoltán elmondta továbbá, hogy a nemzeti párt a hazai bányászat felélesztését tervezi. „Ezzel összefüggésben, és az energiafüggetlenségünk növelésének érdekében indokoltnak tartjuk, hogy az uránbányászat újbóli elindításának gazdasági feltételeit megvizsgáljuk” - tette hozzá. Amennyiben a vizsgálat pozitív eredményt mutatna – jegyezte meg-, a Jobbik az érintett településeken helyi népszavazást tartana szükségesnek.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke hétfői sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre a paksi bővítéssel kapcsolatban úgy vélekedett, biztonsági szempontból mindig is az orosz pályázatot tartották a legerősebbnek. Amivel kapcsolatban azonban súlyos hiba történt Orbán Viktor miniszterelnök részéről – mondta Vona Gábor-, hogy az Országgyűléssel ezt a megállapodást előzetesen nem vitatta meg, a kampányra való időzítéssel pedig „feldobta a baloldalnak a magaslabdát”.

Magyarország számára energiabiztonsági és atomerőmű-biztonsági szempontból, valamint a magyar beszállítók arányának szempontjából is az orosz pályázat számított a legerősebbnek – mondta a Jobbik miniszterelnök-jelöltje, aki -mint elárulta- korábban személyesen is találkozott a Roszatom magyarországi vezetőjével, így tájékozódott a részletekről. Mint mondta, a beszélgetésen felhívta a vezető figyelmét arra, hogy pályázatuk akkor érheti el a legnagyobb sikert Magyarországon, ha a biztonsági kérdéseken túl a magyar beszállítók arányának növelésére koncentrálnak.

alfahir.hu