Híreink

Kimondjuk, megoldjuk

2014-01-02 17:39
-A +A

Kimondjuk, megoldjuk – Dúró Dóra a Jobbik előtt álló lehetőségekről a legfrissebb Bar!kádban

Pörzse Sándor: Pavlov kutyája

Tulajdonképpen amikor az alábbi történet megesett, vegyes érzések kavarogtak bennem. Igazából mindezzel jelezni szeretném, mennyire mérges voltam, miközben valahol tudtam, hogy nem egyedül a történetben szereplő férfi a hibás, hanem ez az átkozott világ, amiben élünk, amiben úgy össze van mosva a jó és rossz, az erkölcsös és az erkölcstelen.

Vona Gábor: A magyar gazdaság beindításának három döntő akadálya

Sokan várjuk már, hogy a magyar gazdaság végre beinduljon. Ebben nyilvánvalóan pártállástól függetlenül mindenki érdekelt. Az odavezető úttal kapcsolatban viszont már nagyban megoszlanak a vélemények. Ha a vélekedések közötti különbségek lényegét meg akarnánk ragadni, az egyben kirajzolná a magyar belpolitika valódi törésvonalát is. Ez alatt azt értem, hogy a gazdaság talpra állításának valójában nem háromféle: fideszes, szocialista és jobbikos forgatókönyve létezik, hanem csupán kettő: az elmúlt huszonnégy év pártjai által fémjelzett és a Jobbiké.

Kimondjuk, megoldjuk

A Jobbik az egyetlen olyan ellenzéki erő, amelynek jelöltjeire minden választókerületben biztosan lehet majd szavazni. Ez óriási fegyvertény a választások előtt alig három hónappal – mondta el a Bar!kádnak Dúró Dóra. A nemzeti párt szóvivője, országgyűlési képviselője szerint a nemzetközi köröktől való függetlensége biztosítja a Jobbik számára azt, hogy minden helyzetben, bárkivel szemben ki tud állni a magyar emberek érdekeiért, és nem csak szavak szintjén.

Konvektorsztori: anomáliák egy nagy múltú cég körül

Miután csődbe vitték a patinás céget, és kivitték az országból annak vagyonát, egy Fidesz-közeli milliárdos vállalkozó cége jelentkezett mint „megmentő”. Az egykori FÉG Konvektorgyártó Zrt. felszámolóbiztosa hiába tett feljelentést, nincs nyomozás, nincsenek felelősök.

A magyar nyelv megszállása

A demokráciának nevezett világrendszer egyik hazug szólama: „A népet nem lehet leváltani.” A történelem épp az ellenkezőjét bizonyítja – de a múltba vesző példák helyett elegendő az elmúlt évszázadra gondolnunk. A másfélezer éven át virágzó városállamokat fenntartó dalmátok a XIX. század végére elvesztették nyelvüket, majd nemzeti identitásukat – ma már nem Dalmáciába, hanem a „horvát tengerpartra” járunk nyaralni. Napjainkban veszítik el nyelvüket s válnak ukránná a ruszinok (Rákóczi leghűségesebb népe), és válnak nagy fájdalmunkra románná a már magukat csak „katolikusként” meghatározó csángók. Kevésbé közismert, hogy ez a folyamat immár az utódállamok magyar szórványaiban is előre haladt.

Röhög a Tisztelt Ház!

Noha a parlamenti közvetítések a köztudatban a legunalmasabb tévéműsorok közé tartoznak, a patkóban olykor-olykor felbukkan a humor is. A Bar!kád munkatársai szokásukhoz hűen ezúttal is összegyűjtötték a mögöttük hagyott év legjobb parlamenti beszólásait.

A munkaerő szabad áramlása az Európai Unió Achilles-sarka

Egy a négy alapelv közül, mégpedig az, amely az EU tagállamai közötti egyik legélesebb konfliktust, a tagállamok állampolgárai közötti leghevesebb ellenérzéseket generálja, generálhatja. Ellenérzéseket az Unió más nemzetiségű tagjaival, ellenérzéseket megoldatlan vagy éppen orvosolhatatlan problémáival és egyáltalán magával a közösséggel, létének szükségességével szemben.

Egymásra lépő talpak, pozitív csend és román barátaink

A parlamenti politika 2002 és 2010 között kétosztatú volt, ezekben az években az elszakított magyarság vonatkozásában (is) következmények nélkül ígérgethetett a Fidesz, és könnyen támadhatta a kormányt, hisz a balliberális pártok által felállított nemzetpolitikai mérce a kádárista nívót is csak éppenhogy megütötte. A Jobbik azonban következetesen nemzeti érdekérvényesítést, határozott külpolitikát és jelentősebb összegű támogatásokat követelve kizökkentette e kényelmes pozícióból a narancspártot. Folyamatosan felhívjuk a figyelmet a kormány impotens, falig hátráló, egyébiránt pedig arrogáns, kicsinyes és a neki nem tetsző külhoni szervezetekkel szemben is kirekesztő nemzetpolitikájára. Mérlegen az elmúlt egy év.

A 10 legidegesítőbb sofőrtípus

Új év, új remények. Régi és új sofőrök egyaránt reménykednek benne, hogy 2014-ben balesetmentesen róhatják az ország útjait. Ez persze sokszor nem a szabályokat betartó autósokon múlik. Ők legfeljebb annyit tehetnek, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel vezetnek, felkészülve arra, hogy bármelyik pillanatban, bárhonnan előkerülhet egy idióta barom, aki kóros szereptévesztésében Sebastian Vettelbe oltott Emerson Fittipaldinak képzeli magát, vagy éppen életveszélyesen lassan halad ott, ahol inkább a gázt kéne nyomni. Készüljünk fel együtt 2014-re! Ennek érdekében a Bar!kád számba vette a 10 legidegesítőbb sofőrtípust.

Gyógyító templomok, emberközeli kereszténység

Az Árpád-kori templomokat sokan sötét, rideg, barátságtalan épületeknek gondolják, és nem szeretik őket. Ezzel csak az van így, aki még nem járt ilyen szakrális helyen, és nem próbálta a helyszínen „megélni” azokat. Pedig ezek a templomok nekünk épültek nagy műgonddal! – mondta el a Bar!kádnak Németh Zsolt, a fizika tudomány kandidátusa. A legrégebbi magyarországi templomok megítélésében, a valós történelmi korszakban való elhelyezésükben a történész szakmán belülről aligha várható változás vagy legalább a nyitottság a vitatott témák felvetésére, újragondolására, pedig a kérdés számukra is adott: vajon kik és milyen célra építették Szent István kora előtt a rotundákat, amelyek térrendezése sem felel meg a római katolikus liturgia igényeinek?

Koronázás Magyarországon (1. rész)

Több mint ezer éve, I. (Szent) István koronázásával Magyarország történelmének új szakaszába lépett. A közel egy évezredig fennálló monarchikus államforma folyamán fokozatosan alakult ki a koronázási szertartás minden apró mozzanata, mely még a XX. század elején is megőrizte nemzetünk történelmének egyedi vonását. S bár minden monarchia életében fontos eseménynek számít az új uralkodó koronázása, a magyar királlyá választás folyamata külön kiemelkedik ezek közül. Hiszen nálunk a korona jóval többet jelent, mint egy tárgy, melyet a korona szent jelzője is bizonyít.

A Gömöri-medencében

Gömört nevezik százbércűnek, mondják róla, hogy olyan, mint „Magyarország kicsiben”, sőt sokak szerint legszebb, legáldottabb vármegyénk. Szó, mi szó: az igen változatos természeti képet nyújtó Gömör bármikor versenyre kelhet akár Csíkkal, akár Gyergyóval, akár Biharral is. A többé-kevésbé párhuzamos völgyeket valahol hosszan elnyúló hegygerincek, másutt szélesen terpeszkedő fennsíkok választják el. A délkeleti irányba lefutó völgyek mind a Sajót keresik, s lám, ahány völgy, annyi különböző kis világ tárul föl titkaival, történeteivel, legendáival.

Obrusánszky Borbála: Szkíták a középkorban? (őstörténeti melléklet)

A középkori görög és latin nyelvű történeti források még a VII-VIII. században is emlegetik a szkítákat. Vajon ezek az ókori népek tényleg éltek akkor, vagy az összes krónikaíró rossz adatot közölt az utókor számára? Mire alapozza a hazai régészek és történészek egy része azt, hogy a szkíták hirtelen eltűntek a történelemből?

Keresse csütörtökönként az újságárusoknál vagy a http://www.dimag.hu/magazin/Barikad weboldalon!

 

Kapcsolódó cikkek


Keresse a legfrissebb Bar!kádot az újságárusoknál!
Csütörtökön az újságárusoknál a Bar!kád hetilap legfrissebb száma.
A legszerencsésebb az lenne, ha az EU visszatérne a nyugati országok közösségévé, ahol minden bizonnyal Németország tölt

 

A Jobbik frakció növelte ivóvíz automatáinak számát, amivel ennyi műanyag flakont spórolt meg:

 

Ajánlott cikkek

Az így befolyó milliárdokat a kormányzat köteles lenne a Magyar Munkahelyvédelmi Alapba csoportosítani.
Mentelmi jog: Boldog István, Kálló Gergely

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2020 április