Balaton-nyi k?rd?s: v?zp?tl?s ?s /vagy term?szetv?delem?

2004-02-23 15:31
-A +A

A Balaton nem csak Veszpr?m Megye, hanem eg?sz Magyarorsz?g egyik legnagyobb turisztikai vonzerej?t ?s nemzeti kincs?t jelenti. Amennyiben nem t?rt?nik hamarosan beavatkoz?s a t? v?zszint szab?lyoz?s?ban ?gy a Balaton, K?z?p- Eur?pa legnagyobb tava tragikus helyzetbe ker?lhet. A Balaton v?zp?tl?d?s?t biztos?t? t?li f?l?v nagy r?sz?n t?l tiszt?n l?that?, nem csak a rem?lt 20 centim?teres emelked?s nem k?vetkezik be, hanem tov?bbi 20 centim?teres cs?kken?s v?rhat? az idei ny?rra.

?gy ezut?n illuz?rikuss? v?lik a v?zszintszab?lyoz?s fels? szintj?nek tov?bbi emelked?se is. Ezzel nem lehet vizet fakasztani. Alaptalannak t?nnek azok a meg?llap?t?sok is, melyek arra hivatkoznak, hogy hosszan tart? asz?ly ut?n csapad?kos id? j?n. Ha leh?ntjuk a k?telez? optimizmus f?tyl?t a m?ltbeli adatokr?l, kider?l, hogy a 70-es ?vekt?l felismerhet? a t? v?ztartalm?nak folyamatos cs?kken?se. A szakemberek reag?ltak is erre, eddig 75 centim?ter k?z?pv?zszinten tartott?k a t? v?zszintj?t. Ehhez 50 ?v ?tlag?ban, k?zel 70 centim?ter elereszthet? v?z tartozott, ami biztos?totta a t? eg?szs?ges v?zcser?j?t. Ahogy a v?ztartal?k cs?kkenni kezdett, a szintet el?bb 88 centim?terre, majd a 90-es ?vek k?zep?t?l 90 centim?ter f?l? emelt?k. M?ra kialakult az a helyzet, hogy elfogyott a v?zcser?t biztos?t? tartal?k, ?s a v?zszint folyamatosan cs?kken. Miel?tt b?rki is sz?mh?bor?ba bonyol?dna ?ll?t?som c?fol?s?ra, megjegyzem, hogy a Balaton-felvid?ki karsztvizek v?zm?rlege is igazolja a fentieket, ?s e karszt-v?zgy?jt? ?vtizedek ?ta negat?v v?zm?rlege kiz?rja az innen t?rt?n?, a tanulm?ny ?ltal egy?bk?nt egyed?l k?v?natosnak tartott v?zp?tl?st.

Pedig v?zre, m?g ha ?idegen? v?z is az, sz?ks?ge van a t?nak. A megoldand? feladat, hogy ez a v?z ne rontsa a jelenleg megfelel? v?zmin?s?get, s?t azt jav?tsa, stabiliz?lja, ne okozzon k?rosod?st, a vizet ?tad? ter?leten ?s mindez elviselhet? k?lts?ggel j?rjon.

Jelenleg a v?zp?tl?s elleni legkomolyabb ?rv, hogy el?re nem l?that?an, de megzavarhatja azt a ?kiv?l?? v?zmin?s?get, amit ?vtizedek foszforcs?kkent?-visszatart? munk?j?val el?rt?nk. Ez a passz?v v?dekez?si filoz?fia-strat?gia, -vagyis kevesebb foszfor= kevesebb alga ?s ?gy jobb v?zmin?s?g- hozott ugyan eredm?nyt, de a val?s?g ez esetben is bonyolultabb. Az idei szeptemberben, a nyugati medenc?ben kezd?d?, majd a keleti egy r?sz?re is ?tterjed? igen er?s ?rvasz?nyograjz?s az alg?sod?s szintj?nek n?veked?s?t jelzi. Ez a s?t?ted?s ut?n kezd?d?, a ny?lt v?z felsz?n?n jelentkez? rajz?s, mely a v?zen tart?zkod? j?rm?vek felsz?n?t centim?ter vastag sz?nyogt?meggel vonta be a partr?l m?g gyakorlatilag ?szlelhetetlen volt, ez?rt gyakorlatilag nem is keltette fel a figyelmet. Arra az?rt figyelmeztet, mennyire borotva?len t?ncolunk a j? ?s a rossz v?zmin?s?g hat?r?n. Nagy k?rd?s mindenesetre, hogy a v?zt?meg tov?bbi cs?kken?se, a lefoly?stalans?g, a bentl?v? ?s m?g beker?l? t?panyag ?t?m?nyesed?se? merre billenti a m?rleg nyelv?t.
Tulajdonk?ppen olyan v?zmin?s?get ?rz?nk foggal-k?r?mmel, melynek biol?giai alapjai hi?nyosak, h?zagosak, holott szab?lyozhat? v?ztartal?k eset?n a rendelkez?sre ?ll? vizet a biol?giai sz?ks?gleteknek megfelel?en, gy?gyszerk?nt adagolva, megteremthetn?nk az ?ppen hi?nyz? biol?giai alapokat, melyek a stabil j? v?zmin?s?get hossz?t?von biztos?tan?k. Azt az ?letk?z?ss?get kellene ?jra ?letre kelten?nk, ami a 60-as ?vek k?zep?ig a Balaton teljes fel?let?n a j? v?zmin?s?get biztos?totta, amit azut?n m?rgez?ssel (az is volt) , t?lterhel?ssel, partbe?p?t?ssel, stb. siker?lt ?gy le?p?ten?nk, hogy ?lett?r ny?lt melegv?zi algafajok megteleped?s?re, melyek azut?n a 80-as ?vek elej?re a t? biol?giai egyens?ly?t teljesen felbor?tott?k.
Hadd id?zzek Csupor Tibor Kis-Balaton c. 1983-ban megjelent k?nyv?b?l, melyben egy neves, a t?val foglalkoz? biol?gusunk gondolatait ?nti k?z?rthet? form?ba:
?A v?zi k?rnyezetbiol?giai rendszer n?v?nyi szervesanyagterhel?s?nek a felp?rget?s?t nevezik eutrofiz?l?d?snak. A folyamat katasztrof?lis v?zmin?s?gi k?vetkezm?nyei a keszthelyi t?rs?gben 1973 ?ta tanulm?nyozhat?ak. A v?z sz?ne megv?ltozik: zavaros, sz?rk?s, z?ld vagy s?rga lesz? Furcsa ellentmond?s: az abnorm?lisan felsz?k?tt szerves t?pl?l?kk?n?latot az ?llatvil?g nem hasznos?tja, nem gazdagabb ink?bb szeg?nyebb lesz. A Keszthelyi-?b?lben 1973, a z?ld robban?s ?ta egyik ?vr?l a m?sikra elt?ntek a ny?ltv?zi h?n?rasok az alg?k ?rny?kol? hat?sa miatt. A h?n?rnak j? m?ternyit kellene a s?t?tbe borult fen?kr?l n?nie, hogy a napf?nyj?rta r?tegekig ?rjen. Mivel erre nem k?pes kipusztul. Nagyobb baj, hogy a h?n?rral egy?tt odaveszett legal?bb sz?z ?llatfaj is: sok milli? kis t?pl?lkoz? sz?j, ami az anyagot forgalmazta, alak?totta, ?l? test?ben visszatartotta s a v?z min?s?g?t jav?totta.?
A fenti sorok h?ven le?rj?k azt a v?ltoz?st, ami v?g?l 1983-ra az eg?sz t? ter?let?n v?gbement. Azt m?r nem, hogy ennek k?vetkezt?ben 15-20 ?v leforg?sa alatt a n?dasok is t?nkrementek. A tov?bbiakban a szerz? le?rja, hogy adott a biol?giai jav?t?s lehet?s?ge, az egyhang?v? v?lt, elszeg?nyedett ?l?vil?got v?ltozatoss? kell tenni. V?g?l a gondolatmenetet azzal z?rja, hogy ilyen beavatkoz?sra a Balatonban ma aligha van m?d, ez?rt a Kis-Balaton ?jj??leszt?s?vel kell megtenni. Mivel e k?nyv a keletkez?se idej?n uralkod? n?zetek esszenci?ja volt, ?rthet?-de nem menthet?-, hogy az?ta kutat?ink a Balatonban t?rt?n? beavatkoz?ssal m?r nem is sz?moltak.

Egyeduralkod?v? v?lt a foszforcs?kkent?s-visszatart?s elm?lete, arra v?rv?n, hogy az alg?sod?s cs?kkent?s?vel a t? bels? ?l?vil?ga majd mag?t?l helyre?ll. Mivel ez nem k?vetkezett be-s?t a n?dasok kipusztul?s?val l?tv?nyosan romlott, m?ra a helyzetet elfogadva azt sugallj?k, hogy az a j?, amit l?tunk, illetve a b?n?s a tavat haszn?l? ember. Pedig a megfelel? v?zi ?letk?z?ss?g ?jra fel?p?l?s?nek kulcsa, hogy a veget?ci?s id?szak kezdet?n, ?gy m?rcius elej?n, a jelenlegin?l kedvez?bb ?letteret biztos?tunk a fenti id?zetben szerepl? ny?ltv?zi h?n?rnak, hogy ne kelljen ?j? m?ternyit a s?t?tbe borult fen?kr?l n?nie, hogy a napf?nyj?rta r?tegekig ?rjen.?

Ez az alg?k ?ltal kipuszt?tott h?n?r?v kor?bban 1-1,5 km sz?less?gben k?vette az ?szaki partot, valamint 100-150 m?teres s?vban megtal?lhat? volt a d?li parti mar?svonal el?tt. Szerte?gaz? biol?giai ?s fizikai szerepe volt a t? ?let?ben. Test?be z?rta a t?ban l?v? foszfor j? r?sz?t, lef?kezte a hull?mz?st, ?gy megv?dte a m?g?tte n?v? n?dasokat a kimos?d?st?l, ?letteret biztos?tott plankton?llatoknak, halivad?koknak, f?kezte a felkavarod?st, az iszap v?ndorl?s?t stb. lepusztul?s?val teste partra vet?d?tt, ?gy t?panyag ker?lt ki a t? bels? k?rfog?s?b?l.

Az idei ny?r megmutatta, hogy a ny?r k?zep?re kell?en lecs?kkent v?zszintn?l beindul a h?n?rosod?s, de egyben azt is, ha ezt nem ir?ny?tjuk, csak olyan meleg ?s alacsony v?zszintet kedvel? fajoknak kedvez?nk, melyek, pl. a strandokat ellepve az alg?sod?ssal egyen?rt?k? kellemetlens?geket tudnak okozni.
Ha m?rcius elej?re ?ll?tan?nk el? a mostaninak megfelel? alacsony v?z?ll?st, a ny?ltv?zi-szilvafalevel?- a h?n?r a megfelel? fen?k?tvil?g?totts?g k?vetkezt?ben n?veked?snek tudna indulni. Persze ilyen v?z?ll?st t?l v?g?n, tavasz elej?n csak akkor szabad megengedni, ha megfelel? v?zp?tl? kapacit?s ?ll rendelkez?s?nkre. Ez esetben a v?zszintet j?nius v?g?ig bez?r?lag a feln?v? n?v?nyzetet k?vetve emelni kellene, ami egyben biztos?tan? az alacsony v?zszintet kedvel? kellemetlen h?n?rfajok szelekt?l?s?t is. Az ?sz t?l folyam?n azut?n elereszthetn?nk azt a kor?bban is mindig eleresztett 600-700 mm-nyi vizet, biztos?tva a t? kell? v?zcser?j?t valamint, hogy felk?sz?lj?nk a folyamat k?vetkez? ?vi ism?tl?s?re. ?vek alatta n?v?nyi ?vek ?jra fel?p?ln?nek, a rehabilit?lt ?l?vil?g ilyen k?ls? seg?ts?g n?lk?l ?n?ll?an biztos?tan? a t? megfelel? m?k?d?s?t. A l?trehozott v?zp?tl? kapacit?sok hossz? t?von meg?vn?k a tavat a v?zh?ztart?sbeli gondokt?l.

V?zp?tl? kapacit?sokr?l ?rok, mert nem arr?l van sz?, hogy egy foly?nkat, pl. a R?b?t, fel kellene ?ldoznia Balaton olt?r?n. Fontos szerepe csup?n abb?l ?llna, hogy bel?le p?tolhatn?nk a legolcs?bban ?s leggyorsabban azt az ?vi 15-20 centim?ternyi hi?nyt, ami a Balaton szintj?nek tov?bbi es?s?t meg?ll?tan?, ?s ?gy id?t biztos?tana a tov?bbi l?p?sekhez. Ehhez azonban nem a legolcs?bb, alag?tban f?rt, 2-3 m³/sec kapacit?s? v?z?tvezet?st kellene favoriz?lni, mely eg?sz ?vben apasztan? a foly?t, hanem felsz?ni ?tvezet?s kellene20-30 m³/sec kapacit?ssal. Ezzel lehet?v? v?lna a tavaszi h?olvad?sos, gyakran ?rvizes id?szakban a sz?ks?ges v?zmennyis?g gyors ?tvezet?se, egyben szolg?lna a ter?let hossz? t?v? ?rv?zv?delm?t, ?s lehet?s?get biztos?tana turisztikai hasznos?t?sra is. A hosszabb id? (5-6 ?v) alatt megval?s?that?, de alapvet?en a megold?st biztos?t? v?zbevezet?s a Dr?v?b?l ?s v?zrendszer?b?l t?rt?nhetne. A Dr?va haz?nkba ?rtilosn?l 127 m?ter tengerszintfeletti magass?gn?l l?p be, mik?zben a Balaton szintje 104,5 m?ter. T?vols?ga a Balatont?l l?gvonalban 55 km. A Balaton ?s k?zte l?v? v?zv?laszt? 15-20 kilom?ter sz?les, magass?ga max. 40 m?ter. A v?zp?tl?st ig?nyl? els? f?l?vben v?zhozama 2000-3000 m³/sec, melyb?l a Balaton teljes rehabilit?ci?j?hoz 50 m³/secundum lenne sz?ks?ges.

A v?zbevezet?s probl?m?ja a rendelkez?s?nkre ?ll? 21. sz?zadi technikai lehet?s?gekkel- tal?n nyugodtan mondhatom- megoldhat?. A k?lts?geket tekintve neh?z a becsl?s, hiszen pl. a m?r felmer?lt Mura-menti kavicsterasz viz?nek integr?l?sa egy Dr?va-Balaton ?tvezet?sbe, vagy egy?b megold?sok elt?r? eredm?nyt hoznak. Saj?t becsl?sem szerint a teljes ?r, mintegy 50 km aut?p?lya k?lts?geit tenn? ki, 5-6 ?ves megval?s?t?si id?szakra elosztva. Mindenesetre k?z?s k?telezetts?g?nk lenne. A leg?sszer?bb, a legjobb ?s ezen bel?l a legolcs?bb megold?st megtal?lni.

?t kellene gondolnunk, mennyit ?r nek?nk a Balaton-de nem csak a partj?n ?l?knek-hanem mindannyiunknak. Mindenesetre, ha haz?nk v?zrendszereinek ?rugalmass?g?t? e v?ltoz? klimatikus viszonyok mellett n?velj?k, nem ?rhet szemreh?ny?s minket.

Fekete P?ter
Balatonf?red, 2004. janu?r 18.

Ajánlott cikkek

A Fidesz és Orbán Viktor morális szégyene, hogy polgármesteri székében marad a súlyos korrupciós-, valamint drogbotrányba keveredett Borkai Zsolt.
"A Fideszes álmok, amelyeket a magyar bérek kiugró növekedéséről szőttek, elpárologtak, nem állták ki a valóság próbáját".
Győrben is arra kéri szimpatizánsait, hogy az ellenzéki együttműködés jelöltjeit támogassák az október 13-ai választáson.
"kamujelöltek" indulhatnak pénzért a Fidesz érdekében a választáson.
A női esélyegyenlőség alapvető feltétele annak, hogy egy társadalom elmondhassa magáról, hogy jólétben él.

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2019 október