Kiskáté

2009-04-26 15:30
-A +A

1. Miben nyújt alternatívát a Jobbik a jelenlegi parlamenti pártokkal szemben?

A valódi törésvonal Magyarországon már nem a jobb- és baloldal közt húzódik. A kérdés, hogy ki globalista és ki nemzeti. Magyarországon – a Jobbikot kivéve – kizárólag liberális, globalista pártok ülnek a parlamentben. Az MSZP balliberális, a Fidesz nemzeti mezbe öltözött liberális, az LMP és a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció pedig szélsőliberális párt. A Jobbik az egyetlen országosan szervezett párt hazánkban, amely az Országgyűlésben nemzeti érdekeket és értékeket képvisel.

2. Milyen a Jobbik viszonya a jelenlegi parlamenti erőkkel?

A Jobbik az egész jelenlegi parlamenti garnitúrától különbözik, mert míg azok mind liberális, globalista pártok, addig a Jobbik a magyar emberek nemzeti pártja. Ezért nem vagyunk hajlandóak koalícióra lépni sem a jelenlegi, sem a bukott kormányerőkkel.

3. Mit ért a Jobbik cigánybűnözés alatt?

Semmiképp sem azt, hogy minden cigány bűnöző lenne. A cigánybűnözés kriminológiai fogalom, amely azt jelenti, hogy vannak olyan speciálisan a cigány kisebbséghez köthető bűnelkövetési formák – pl.: tömegverekedés, színesfémlopás, késelés, falopás, uzsorázás stb. – amelyeket csak speciális módon lehet kezelni annak etnikai jellege miatt. Ki kell jelenteni, hogy a cigánybűnözés létezik, terjed. Nem a kifejezésen kellene vitatkozni, hanem megoldani a problémát.

4. Mi a Jobbik megoldási javaslata a bűnözés eme megnyilvánulási formájára?

A szervezett, felfegyverkezett, maffiaszerű cigánybűnözéssel szemben csak speciális rendőri egységek vagy akár a hadsereg tud szembeszállni, a vidéki cigánybűnözés felszámolására azonban a csendőrség visszaállítása lehet megoldás. A legsúlyosabb gyilkosságok esetén a halálbüntetés visszatartó erőt jelenthet.

5. Miért tartotta fontosnak Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Magyar Gárda létrehozását?

A magyar embereket 2006 őszén megalázta a kormány. Azokat a tettrekész hazafiakat hívtuk össze a Gárdába, akik még nem veszítették el a hitüket, akik tudnak és akarnak is tenni a nemzetükért. Ennek megfelelően a gárdisták minden olyan dologban részt vállalnak, amely a magyarság ügyét szolgálja; legyen az ország vagy akár egy ember védelme, a hagyományaink ápolása, a nemzeti emlékhelyeink gondozása vagy a katasztrófavédelmi helyzetekben való segítségnyújtás.

6. Mit takar a Jobbik nemzeti radikalizmusa?

A Jobbik nemzeti párt. A radikalizmus nem eszme, hanem egy hozzáállás. A szó jelentése az, hogy a problémákat gyökeresen akarja megoldani, nem csak tünetileg kezelni. A helyzet radikálisan rossz, amelyre csak határozott és kemény válaszok adhatóak. A nemzeti radikalizmus hiánya vitte oda az elmúlt több mint két évtizedben az országot, ahol most van.

7. Mi a Jobbik véleménye az Európai Unióról?

A mi Európánk nem a jelenlegi föderális, központosításra törekvő, a nemzeteket eltaposó EU, hanem a Nemzetek Európája. A szuverén nemzetek szabad együttműködésén és egyenlőségén alapuló összefogást a Jobbik maximálisan támogatja. Felfogásunkra leginkább az EU-realista kifejezés illik. Reálisan látjuk, hogy az EU az elmúlt évtizedben határozottan a központosítás irányába halad. Ez a tendencia az utóbbi hónapokban felerősödött, ezzel a nemzetek szuverenitásának teljes felszámolása a cél. Az EU ezzel a szétesés küszöbére sodródott. Magyar nemzeti érdek, hogy az újonnan kialakult helyzetben a kormány újraértékelje hazánk EU-tagságát, hiszen nem erre az Unióra mondtak igent a magyar választópolgárok. Ezért kezdeményezi a Jobbik a népszavazást az EU-ból való kilépés kérdésében.    

8. Milyen céllal indul a Jobbik az országgyűlési választásokon?

A Jobbik a következő választások megnyerésére és kormányzásra készül. Több száz szakértő bevonásával állítja össze szakmai programját és köt megállapodásokat civil és szakszervezetekkel, hogy a politikában is megjelenjen végre a társadalmi szervezetek befolyása.

9. Milyen megoldási javaslatai vannak a Jobbiknak a határon túli magyarok ügyében?

Elsőként az európai közbeszéd tárgyává kell tenni a kérdést, másodsorban itthon kell rendet tenni, hogy a csonka Magyarország védőhatalmi státuszt biztosítson minden magyarnak a világban. Segíteni kell az önrendelkezési törekvéseket, végül a kapcsolatok erősítésének kormányzatilag és államilag támogatott módján elő kell segíteni a kulturális és gazdasági újraegyesítést.

10. Miért szükséges még ma is emlékeznünk és emlékeztetnünk a trianoni tragédiára?

A trianoni tragédia megtörtént tény, amelyre emlékezni kötelessége az utókornak. Az emlékezés célja nem a sebek felszaggatása, hanem az összetartozás tudatának folyamatos, évről évre történő össznemzeti megerősítése. A magyar összetartozás nem csupán kulturális és történelmi hagyaték, hanem a jövő nagy lehetősége, hiszen 15 millió magyar társadalmi, kulturális és gazdasági egysége óriási erőt jelenthet mindannyiunk számára.

11. Melyek a Jobbik környezetvédelmi politikájának alapelvei?

A mai magyarság azért élhet a Kárpát-medence domináns népeként, mert eleink belátó, takarékos életmódjukkal fenntartották számunkra e csodás geopolitikai egységet. Teljes programunkat annak alapján állítottuk össze, hogy életterünket megóvjuk a jövő nemzedékek számára. Környezetünk megóvása csak a magyar vizek, földek, hévízek védelme mellett, valamint klasszikus hungarikumainkra építve képzelhető el. Ezek a kiváló magyar földre épített, saját tulajdonú feldolgozóipar, a termálvizekre alapozott gyógyturizmus, a geotermikus energiát is igénybe vevő energiapolitika és a lehetőségekhez képest önálló, önellátó kistájegységek gazdasági rendszere.

12. Miért Jobbik a párt neve?

A Jobbik 2003-ban alakult párttá, korábban Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) néven ifjúsági szervezetként működött. Mi annak a megújulásnak szeretnék zászlóvivői lenni, amelynek eredményeképpen egy jobbik Magyarország jön létre.

13. Valóban szélsőséges párt a Jobbik?

A Jobbik nemzeti párt. Valójában azok a szélsőségesek, akik tönkretettek egy országot, alázták meg a nemzetet, nyomorították meg az embereket és szolgáltak ki mindenféle nemzetközi érdeket. A valódi szélsőséges pártok a parlament többi frakciójában ülnek vagy többek között a Jobbik harcának köszönhetően végleg kiszorultak a nagypolitikából.

14. Kik lehetnek a Jobbik külpolitikai partnerei Európában?

A Jobbik olyan belga, angol, francia, olasz, lengyel, litván és szlovén képviselőkkel áll közvetlen és folyamatos munkakapcsolatban, akik a Nemzetek Európája koncepció hívei, ahogy mi is, illetve akik hozzánk hasonlóan kritikusan szemlélik az EU központosítási törekvéseit. Velük tudunk és kell együttműködni.

15. A Jobbik kötne-e koalíciót a Fidesszel?

Nem. A koalíciókötéshez kell egy koalíciós program, de mivel a Fidesz elkötelezett Amerika- és Izrael-barát politikát folytat a nemzetközi színtéren, belpolitikája pedig tele van liberális vonásokkal, nem tudjuk összefésülni azt a Jobbik határozott és egyértelműen nemzeti programjával.

16. A Jobbik felelősségre vonná-e az elmúlt több mint két évtized politikai bűnözőit?

Ezt sokan ígérték már, de sohasem valósult meg, mivel akik mondták, azok is részét képezték a fehérgalléros, politikusbűnözőknek. A Jobbik azonban új erő, tiszta párt. Nem köt bennünket sem a kommunizmus, sem az elmúlt több mint két évtized év politikai bűnözésének terhe, így bátran állunk a számonkérés és az igazságtétel élére. A Jobbik országgyűlési valamint önkormányzati képviselői már számos esetben tettek büntetőfeljelentést politikusbűnözők ellen.

17. A Jobbik erős államot építene?

Egyértelműen. A globalizációval szemben csak és kizárólag egy erős nemzetállam képes megvédeni a magyarság érdekeit, segíteni az állampolgárokat a boldogulásban és a szabad életben. Az erős állam azonban nem jelentheti sem a diktatúrát, sem a magánszférába való behatolást, sem a bürokrácia túlburjánzását.

18. A Jobbik hogyan segítene a gazdákon?

Élnünk kell a kínálkozó lehetőségekkel, a nagyüzemi, profitközpontú gazdaságok helyett elsődlegesen a minőséget, az élőmunka-eltartó képességet előtérbe helyező családi és kisegítő gazdaságokat kell támogatnunk. Ehhez tartoznak a vidékmentés és -fejlesztés érdekében a faluközösség megteremtését célzó intézkedések.

19. Miért olyan fontos a magyar föld? Mit tenne a Jobbik, hogy a 2014-ig tartó, földvásárlást tiltó határidő után ne vásárolhassák fel a külföldiek hazánkat?

A magyar föld egyrészt az elkövetkező évtizedekben várható ökológiai változásokra tekintettel a nemzet túlélésének záloga, másrészt magyar tulajdonban tartása állami szuverenitásunknak alapfeltétele. A Jobbik elsődleges feladatának tekinti a külföldiek földvásárlásának megakadályozását, az ezt biztosító földtörvény elfogadtatását – amihez kapcsolódva kezdeményezni kell az uniós csatlakozási szerződésünk módosítását is.

20. Mit változtatna a Jobbik az oktatásban?

A jelenlegi oktatási rendszer teljes felülvizsgálatára van szükség az óvodai szintű oktatástól kezdve a legmagasabb szintű egyetemi képzésig. Ez magában foglalja a tanügyirányítás, a finanszírozás teljes áttekintését, minden szinten a mennyiségi szempontok helyett a minőségi előtérbe helyezését, a családok anyagi helyzetétől függetlenül a tehetség kibontakoztatásának garanciáit és a nemzetgazdasági szempontok érvényesítését.

21. A kultúra területén hogyan mutatkozik meg a Jobbik nemzeti elkötelezettsége?

A kultúrát nemzetstratégiai ágazatnak tartjuk, amelynek elsődleges feladata, hogy a nemzet értékeit, hagyományait és tradícióit megőrizze és továbbadja az utókornak, ezáltal is biztosítva az összetartozás tudatának folyamatosságát. A Jobbik hozta létre az Atilla Király Népfőiskolát azért, hogy minél több magyar ember szellemi ébredéséhez és gyarapodásához járulhasson hozzá.

22. Van-e a Jobbiknak elképzelése a jövő energiapolitikájára?

A megújuló energiaforrásokra komoly hangsúlyt kell fektetni a jövőben, hiszen ezek révén egyrészt az ország energiafüggetlensége nő, másrészt a környezetterhelés csökken. Azt viszont be kell látni, hogy az ország energiaigényének maximum 20 százaléka fedezhető ilyen forrásokból, ezért a maradék szükségletet az atomenergia felhasználásával lehet kielégíteni.

23. Mely réteg a Jobbik társadalmi bázisa? Van–e egyáltalán ilyen?

Egyrészt a nemzeti radikális szavazóbázis adja a párt szimpatizánsainak magját. Másrészt a Jobbik rendelkezik a legfiatalabb átlagéletkorú szavazóbázissal az országban, vagyis a jövő a miénk. A magyar gazdák, munkavállalók és a kis- és középvállalkozók érdekeit tartjuk szem előtt.

24. Mit tehet a Jobbik az eladott nemzeti vagyon visszaszerzése érdekében?

A Jobbik az erős állam híve, az erős államhoz azonban a nemzeti vagyont is meg kell erősíteni. Mivel a lopott holmi visszajár, ezért folyamatos kapcsolatban vagyunk egy neves jogászokból álló csoporttal, amely a nemzeti vagyon visszaszerzésének és a számonkérésnek a jogi lehetőségeit dolgozza ki. Ahol visszaélés történt, ott a helyzet egyértelmű, ahol pedig papíron jogszerű volt a nemzeti vagyon kiárusítása, de az stratégiai ágazatot érintett, ott a magyar államnak vissza kell vásárolnia azt.

25. Hogyan tehetnek a Jobbik EP-képviselői Brüsszelben bármit is a magyarság érdekében?

A Jobbik és a nemzet hangját hangosabban tudják hallatni az EP-ben, valamint nagyon értékes kapcsolatokat építenek ki más nemzetek hasonló gondolkodású szervezeteivel, vezetőivel. A Jobbik három EP-képviselője révén az elhallgatott magyar ügy végre napirendre került, és a közbeszéd tárgyává tették az európai politikában is.

26. Mi a véleménye a Jobbiknak a homoszexualitásról?

A Jobbik szerint a nemi vonzódás és a nemi élet magánügy, amely nem utcára való. A homoszexualitás nem természetes vonzódás, ezért propagálását, utcai felvonulásokon való vulgáris megjelenítését a leghatározottabban elítéljük, azzal szemben a legkeményebben fellépünk.

27. Mi a véleménye a Jobbiknak az abortuszról?

A Jobbik szerint az élet a fogantatás pillanatában kezdődik, ezért az abortusz gyilkosság. Szigorú abortusztörvényt támogatunk, de tudjuk, hogy az abortusz visszaszorítása nem elsősorban jogi, hanem társadalmi és morális kérdés. Megdöbbentő az abortuszok magas száma Magyarországon, amely a kérdés alapos megvizsgálását és a visszaszorítás érdekében egy szakmai stratégia kidolgozását igényli.

28. A Jobbik kiléptetné az országot az Európa Unióból?

Az Unióban lenni nem lehet kényszer. Csak akkor maradhatunk, ha azzal jól járunk, ha hasznunkra van. Ha nem, akkor egyértelműen ki kell lépnünk ebből a szervezetből. Az európai együttműködés szükségszerű, de a jelenlegi EU nem vezet sehová. Egyre valószínűbb, hogy hamarabb összeomlik, minthogy mi kilépnénk (továbbá lásd a 7. pontot).

29. Hol keresne kereskedelmi partnereket a Jobbik?

A magyar gazdaság egyik legalapvetőbb problémája a hazai és a külföldi piacainak elvesztése. Jelenleg a kereskedelmünk nagy része az EU-val folyik, amely nagyon sebezhetővé tesz bennünket. A Jobbik keleti irányváltást tart szükségesnek a piacszerzés terén. Kína, Oroszország, India, Japán, Irán, az arab világ valamint a belső-ázsiai turáni rokonnépek államai lehetnek azok a növekvő igényű országok, amelyek piacot és ezáltal munkahelyeket adhatnak Magyarországnak.

30. Mi a Jobbik elképzelése a gazdaság élénkítésére?

a) Az elsődleges feladat kikerülni az adósságcsapdából, vagyis újra kell tárgyalni az államadósság törlesztését, mindenképpen beleértve annak részbeni elengedését. Máskülönben minden gazdasági intézkedés értelmét veszíti.

b) Emellett vissza kell szerezni előbb a hazai, aztán a külföldi piacokat a magyar gazdaság számára, amely újra életet lehelhet a mezőgazdaságba, az élelmiszeriparba és az ehhez kapcsolódó gépgyártásba.

c) Magyar kézben kell tartani a nyersanyagkincseinket, legfőképpen a földet, a vizet és a földgázt.

d) A multikat meg kell adóztatni, és helyettük a magyar vállalkozókat kell helyzetbe hozni egy protekcionista gazdaságpolitikával.

e) Segíteni kell a helyi közösségek önellátó gazdálkodási szerveződéseit, mint amilyen a helyi pénz intézménye vagy a hangyaszövetkezetek alapítása.

f) A protekcionista gazdaságpolitika segítésére létre kell hozni egy magyar állami tulajdonú kereskedelmi bankot.

31. Nem csak szavazatokat akar szerezni a Jobbik a „felelőtlen ígérgetéssel”?

A Jobbik nem ígérget, hanem felvázolja, hogy mi az a program, amely megmenthetné Magyarországot. Amit eddig ígértünk – Magyar Gárda, Atilla Király Népfőiskola, Nemzeti Egyletek, Csengey Dénes Könyvtár stb. – mindig megtartottuk, mert tudjuk, hogy a Jobbik ereje a hitelességében rejlik. Nálunk a szavak mögött nem üres ígéretek, hanem tettek vannak, melyet a Jobbik eddigi folyamatosan aktív helyi önkormányzati és parlamenti munkája bizonyít.

32. Magyarország hosszú távú érdekeit mennyire szolgálja egy nemzeti radikális párt a Parlamentben?

Magyarország hosszú távú érdekeit csak egy nemzeti párt parlamenti jelenléte segítené igazán. Nézzük meg, hogy szinte minden környező országban ilyen jellegű pártok vannak az országgyűlésben vagy akár kormányon! Míg ezek az országok fejlődnek, gyarapodnak, addig Magyarország a csőd felé tart. A Jobbik parlamenti célja ennek megakadályozása.

33. A Jobbik keresztény párt?

A Jobbik egy keresztény erkölcsi alapokon álló nemzeti párt. Minden politikai lépésünket és programunkat áthatja a keresztény erkölcsi kötelesség. Nem várjuk el tagjainktól, hogy vallásgyakorló, hívő emberek legyenek, de azt igen, hogy azonosuljanak a krisztusi tanítás értékrendjével. Ez nem melldöngetést és álszent képmutatást jelent, hanem azt, hogy a politikát szolgálatnak fogjuk fel, amelynek célja, hogy az igazságot, a szolidaritást és a rendet megjelenítse a társadalmi működésben.

34. Mit ért az alatt a Jobbik, hogy célja a rendszerváltás befejezése?

1990-ben átalakultak ugyan az ország intézményi keretei, diktatórikus helyett demokratikus intézmények jöttek létre. Az ország függetlensége azonban nem valósult meg, a szovjet fennhatóság alól egyszerűen átkerültünk az euroatlanti „gazda” kezébe. Ami pedig a legszomorúbb, hogy a politikai hatalom ugyanazok kezében maradt, akik 1990 előtt is birtokolták azt. A rendszerváltozás befejezése akkor valósul meg, ha az ország valóban egy független, erős állammá válik, és az egykori kommunista vezetőket törvény tiltja majd el mindenfajta közéleti szerepvállalástól.

35. Hogyan segítené a magyar kis- és középvállalkozókat a Jobbik?

Az eddig kormányok mindig a multik érdekei szerint politizáltak. A Jobbik a magyar vállalkozásokat segítené, egyrészt a munkát terhelő járulékok csökkentésével, másrészt a súlyos és értelmetlen bürokratikus előírások megkönnyítése révén, harmadrészt azzal, hogy ösztönözné őket, hogy új – hazai, határon túli és külföldi – piacokra jussanak.

36. Mi a garancia arra, hogy a Jobbik hatalomra kerülve nem lesz olyan, mint a jelenlegi parlamenti pártok?

Támogatjuk a civil kontroll erősítését a politika felett. A képviselők visszahívhatóságának intézményi megteremtését, a mentelmi jog eltörlését és a politikusbűnözés szigorú büntetését és felszámolását.

37. Hogyan alakult meg a Jobbik?

A Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) 1999-ben alakult az ország több egyetemének és számos főiskola hallgatójának a részvételével. A célja akkor az volt, hogy pártfüggetlen módon segítse a nemzeti pártok tevékenységét. A 2002-es választások kudarca után azonban a generációs korlátokat lebontva előbb mozgalommá, majd 2003 őszén politikai párttá alakult.

38. Miért kötött 2006-ban választási szövetséget a MIÉP-pel a Jobbik?

A 2006-os választási szövetség egy kényszerházasság volt, amely azért született, mert a MIÉP már nem, a Jobbik pedig még nem volt olyan erős, hogy önállóan nekivágjon egy országgyűlési választásnak. A választásokon a szövetség a kitűzött célt nem érte el, hiszen nem sikerült az Országgyűlésbe jutnia, ezért a Jobbik úgy döntött, hogy a soron következő választásokon már önállóan méreti meg magát.

39. Milyen elemekből áll a Vona Gábor által meghirdetett új radikalizmus programja?

Az új radikalizmusnak három pilléren kell állnia. Az egyik a nemzeti érdekek következetes, radikális képviselete. A másik a szakmai alaposság, vagyis annak megmutatása, hogy az új radikalizmusnak erős, alapos programja és a megvalósításhoz jó szakértői vannak. A harmadik pedig a kulturált és érthető, ugyanakkor határozott, ha kell, tabudöntögető hangnem. A radikalizmus korábban hol túl vulgáris, hol túl intellektuális volt, így az emberek távolinak érezték maguktól.

40. Mi a célja a Jobbiknak az Atilla Király Népfőiskolával?

Az Atilla Király Népfőiskola célja, hogy minél több településen havi rendszerességgel teremtsen lehetőséget az emberek számára ahhoz, hogy olyan információkhoz jussanak, amelyeket máshol nem, vagy alig kapnának meg. A hallgatókat jelenleg az ország számos pontján várjuk az elhallgatott magyar történelemről, a magyar kultúráról, a keresztény erkölcstanról és a XXI. század aktuális problémáiról szóló előadásainkra.

41. Miért alapította meg a Jobbik a Csengey Dénes Könyvtárat?

A Csengey Dénes Könyvtár egyelőre egy helyen, Budapesten működik. Adományokból és gyűjtésekből állítottunk össze egy olyan könyvtárat, amelyben a magyarsággal, történelmünkkel és kultúránkkal kapcsolatban az alapvető nemzeti munkák mellett számos értékes és ritkaságnak számító kötet várja az olvasni vágyókat.

42. Mit jelképez a Jobbik címere?

A Jobbik címere egy stilizált vitorlás hajó, amelynek árbocát a kettős kereszt, vitorláit pedig a nemzeti színű körök adják. Jelentése, hogy a történelmi tradícióink adják az alapot (árboc), amelyre a közösségeinknek (családok, szervezetek, települések, egyházak és maga a nemzet) együtt kell felépíteniük magukat. Amennyiben ez sikerül, akkor sikerül a vitorláinkba vonnunk a történelem szelét, és a magyar nemzet szélsebesen gyarapodhat és büszkén tekinthet saját jövője felé.

43. Mi a célja a Jobbik évek óta tartó keresztállítási missziójának?

Az ünnepeink teljesen kiüresedtek, a fogyasztói társadalom embereszménye maga alá gyűrte azok eredeti üzenetét. Így van ez a karácsonnyal is. Célunk, hogy a vásárlási lázban felhívjuk a figyelmet a valódi lényegre, a szeretetre, a Megváltóra és az összetartozásra. A közterületeken álló keresztek egy-egy felkiáltójel szerepét is betöltik, melyek mellett egy pillanatra megállhat az ember.

44. Milyen értékekkel egészítené ki a jelenleg hatályos Alaptörvényt a Jobbik?

A jelenlegi fideszes (egypárti) Alaptörvényt mi nem egészítgetnénk ki, hanem úgy ahogy van, elküldenénk a múzeumba. Helyébe egy korszerű, a Szent Korona-tan alapján álló alkotmányt képzelünk el, amely helyreállítaná Magyarország történelmi jogfolytonosságát, alkotmányos rendjét és lefektetné azokat a sziklaszilárd alapokat, amelyekre újabb magyar évszázadok építhetők.

45. Mit tenne a Jobbik a magyar munkavállalók helyzetének javításáért?

Az emberközpontú gondolkodás jegyében hangsúlyozni kívánjuk a szolidaritás és az alulról szerveződő érdekvédelem fontosságát. A munkajogi rendelkezéseket úgy fogjuk átdolgozni, hogy az érdekvédők maximális jogi védelemben részesüljenek, mostani kiszolgáltatottságuk megszűnjön. A Jobbik elsődleges feladatának tekinti a munkavállalók, ezen belül is a külföldi tulajdonú és a multinacionális társaságok alkalmazottainak munkajogi védelmét. Ennek érdekében ki kell kényszerítenünk, hogy ezek a cégek tartsák be az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet rájuk vonatkozó szigorú irányelveit. Másrészt meg kívánjuk akadályozni, hogy a munkavállalói kérdésekben tényleges jogosítvánnyal bíró szakszervezetek helyét az ilyennel nem rendelkező ún. európai üzemi tanácsok vegyék át.

46. Hogyan alakítaná át a Jobbik a szociális segélyek rendszerét?

A rendszeres szociális segélyek rendszere a cigány kisebbség nagy része számára nem a munkakeresésre ösztönző támogatás, hanem a fő megélhetési forrás lett. A Jobbik közmunkához kötné a segélyeket, azok összegét jóval alacsonyabbá tenné a minimálbérnél, magát a támogatást pedig a számos országban már bevált szociális kártyára folyósítaná, vagyis lehetetlenné tenné, hogy a segélyek kocsmázásra és dáridóra folyjanak el, ne pedig a családok mindennapi költségeire, az iskoláztatásra.

47. Kormányképes erő-e a Jobbik?

A Jobbik több száz szakértő bevonásával készül a kormányzásra, hogy a magyarságnak valódi alternatívát kínáljon a magát lejáratott politikai erőkkel szemben. A több mint húsz szakpolitikai területet lefedő kabinetek munkájának eredménye lesz a Jobbik választási programja, amelyet komolyan is gondolunk, és nem csupán üres ígérgetésnek szánunk.

48. Ki hozta létre a Jobbikot?

A Jobbik egy egyetemi ifjúsági szervezetből alakult előbb mozgalommá, majd párttá. A politikai formációhoz csatlakoztak olyan emberek, akik a korábbi pártokban csalódtak, de a közéleti tevékenységet nem hagyták abba. Nagyon sok olyan állampolgár is csatlakozott a Jobbikhoz, akik korábban nem léptek be egyetlen más szervezetbe sem, mert kizárólag ebben az új erőben látnak reményt.

49. Kivel működik együtt a parlamentbe kerülve a Jobbik?

Az intézményesített együttműködés (pl. koalíció) a Jobbik számára elképzelhetetlen. A mindenkori kormány elképzeléseit azokban a kérdésekben tudjuk támogatni, amelyekben a nemzet érdekét szolgálja, a többit azonban elutasítjuk.

50. Miért hirdette meg Vona Gábor a Nemzeti Egyletek mozgalmát?

A Jobbiknak a párt előretörésén és a párt építésén túl, nagyon fontos, hogy megteremtse a tényleges összefogást az emberek között. Ha valaki egyedül van, az elveszik, ha összefogunk, legyőzhetetlenek vagyunk. Ma nagyon sok nemzetben gondolkodó ember van hazánkban, akik tenni is szeretnének a változások érdekében, de nem kívánnak belépni egy pártba, vagy nem tudják vállalni például a gárdista léttel járó kötelezettségeket. Nekik nyújt keretet a Nemzeti Egylet Mozgalom.

51. Kik lehetnek a tagjai és milyen kötelezettségekkel jár a Nemzeti Egylet tagság?

A Nemzeti Egyletek Mozgalom pártsemleges. Mindenki tagja lehet, aki nemzetben gondolkodik és egyetért a mozgalom célkitűzéseivel, legyen bármely nemzeti értékeket valló párt, mozgalom vagy szövetség tagja. A Nemzeti Egylet tagnak egy dolgot kell vállalnia, hogy minden körülmények között segítséget nyújt a mozgalom tagjainak, ha azoknak szükségük van rá.

52. Milyennek látja a Jobbik az egészségügy helyzetét és társadalmi szerepét?

Az eddigi kormányok az egészségügyet tönkretették, a nemzetet megbetegítették. Az egészségügyi és halálozási mutatóink a világon a legrosszabbak közé tartoznak. Az egészségügy ezért különleges, semmihez sem hasonlítható szerepet tölt be a társadalomban. Egészséges emberek nélkül nincs honvédelem, nincs rendvédelem, nincs gazdaság, nincs oktatás, nincs kultúra – nincs nemzet, nincs jövő sem. Ezért a Jobbik meghirdeti az egészséges nemzet politikáját. Az egészségügyet ennek a célnak a szolgálatába kívánja állítani és ehhez gyökeresen át kívánja alakítani szemléletében, működésében és finanszírozásában is.

53. Milyen egészségügyi rendszert akar működtetni a Jobbik?

A Jobbik ellenzékben és kormányon is mindent elkövet, hogy a nemzet egészsége minél előbb komoly mértékben megjavuljon, az emberek minél egészségesebben és minél hosszabb ideig éljenek. Ennek érdekében szükségesnek tartja egy nemzeti egészségkultúra kialakítását, amelyben kiemelt szerepet kap az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés és az oktatás-nevelés. Az egészségéért mindenkinek tennie kell!

54. Milyen teendőket lát szükségesnek a Jobbik a jól működő egészségügy érdekében?

Az egészségügyi ellátás minősége és eredményessége nem függhet sem napi politikától, sem attól, hogy az egyén mely társadalmi réteghez tartozik, sem attól, hogy hol lakik. Ezért új társadalmi szerződésre van szükség annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás színvonala megfeleljen a XXI. század korszerű elvárásainak és lehetőségeinek. Ehhez fel kell mérni a teljes népesség egészségi állapotát és meg kell határozni a társadalom szükségleteit, az ezen alapuló ellátásokat és azok várható költségeit. Ennek ismeretében lehet hozzákezdeni az egészségügy teljes átalakításához.

55. Milyen feltételeket kell biztosítani a Jobbik szerint az egészségügyben dolgozóknak?

Az egészségügyben dolgozóknak a munkavégzésükhöz megfelelő munkakörülményeket, a munkájuk jelentőségét elismerő, nyugodt megélhetést lehetővé tevő jövedelmet, törvényben garantált és kellő egzisztenciális hátteret adó, tervezhető életpálya-lehetőséget kell teremteni a pályáról történő elvándorlás és pályaelhagyás magakadályozása, az utánpótlás biztosítása, az egészségügyi pálya vonzerejének és megtartóképességének növelése érdekében.

56. Milyen forrásokat kíván felhasználni a Jobbik az egészségügyi célok megvalósítására?

Az egészségügy működésének biztosítása csak részben anyagi kérdés. Helyes egészségpolitika és egészségkultúra kialakításával, az egészségvédelem erősítésével és korszerű szervezési módszerek alkalmazásával a rendelkezésre álló erőforrások optimálisan használhatók fel. Az egészség, a munkavégző-képesség helyreállításával az egészségügy jelentős hozzáadott értéket termel a meggyógyított emberek által befizetett járulék- és adótöbblet révén. Ezt a hasznot a társadalomnak el kell ismernie és az egészségügybe vissza kell forgatnia. Az egészségügyben semmiféle profitérdeknek nincs helye. Ezért az egészségügy intézményrendszerét a nemzeti érdek védelmében nemzeti irányítás alatt, az eszközrendszerét pedig nemzeti tulajdonban kell tartani.

Ajánlott cikkek

"A magyar demokrácia a következő időszakban fog eldőlni."
A Jobbik szerint lehetővé kellene tenni a levélben történő szavazást a külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkezők részére is.
A közösségi adományozási kampány hatodik napja is sikeres volt.
A Jobbik a devizahitel-károsultakat is várja a pénteki demonstrációra.
Állítsa le a Számvevőszéket! Kösse meg a kutyáit!
Az itt élők közel egy évtizede várták, hogy újra normális körülmények között közlekedhessenek utcájukban.

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2017 december