Diplomáciai udvariasság vagy határozott álláspont?

2012-09-09 18:47
-A +A

A fenti címmel közölt interjút a Brassói Lapok című erdélyi magyar hetilap múlt heti száma Szávay István országgyűlési képviselővel, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnökével.

Hamarosan 23 éve, hogy megcsillant a remény: újra lehet hazája a magyarnak Erdélyben. Nagy lendülettel kezdtünk neki az „új” életnek és majd’ negyed évszázados idõszakra visszatekintve keserűen tapasztaljuk, hogy a kezdeti, álmok elképzelések egyenként váltak köddé... Vannak eredmények, de eredeti szándékainkhoz képest elenyészőek. Azonban jelenleg is vannak kezdeményezések. Nemrég a magyar Országgyűlés létrehozta az Autonómia albizottságot. Ennek tevékenységéről és célkitűzéseiről kérdezte a Brassói Lapok Szávay Istvánt, az Autonómia albizottság tagját, a Jobbik parlamenti képviselőjét, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnökét.

Brassó Lapok: A magyar Országgyűlés létrehozta az Autonómia albizottságot. Mi a albizottság célja és elképzelése?

Szávay István: Az Autonómia albizottság a Nemzeti Összetartozás Bizottságának keretén belül jött létre, amely kimondottan csak a külhoni magyarsággal foglalkozik. Az Autonómia albizottság létrejöttét személy szerint egy komoly eredménynek tekintem, s ebben minden parlamenti párt képviselettel rendelkezik. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a szocialisták és az LMP is kinyilvánították szándékukat, hogy a külhoni magyarok autonómiatörekvéseit támogatják. Az elmúlt évek teljesítményéhez képest ez egy nagy elõrelépés. Bízunk benne, hogy ez a szándék a részükről tényleg komoly lesz, bár az elmúlt évek tapasztalatai alapján személy szerint vannak kétségeim. Ezekben a kérdésekben akkor tud Magyarország határozottan és hatékonyan fellépni, ha itthon konszenzus van. Hogy ezt a konszenzust sikerül-e kialakítani... ez majd el fog válni.

B. L.: Mi az albizottság fő feladata?

Szávay István: Az albizottság fő feladata, hogy összehangolja az autonómiatörekvésekkel kapcsolatos munkát és hogy segítse a magyar kormány munkáját, véleményeket, javaslatokat fogalmazzon meg a Parlament és a Kormány tennivalóit illetően. Az albizottság partnerként tekint minden olyan szervezetre és magánszemélyre, akik az elmúlt években bárhol és bármilyen formában a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseit valamilyen módon támogatták. A bizottságnak egyfajta integráló szerepre kell törekednie: ide csoportosulhatnak és összpontosulhatnak azok a szervezetek és törekvések, amelyek a magyarság autonómiájáért küzdenek, legyen szó akár a székely autonómiáról és a Székely Nemzeti Tanácsról, legyen szó akár a Kárpát-medencei Autonómia Tanácsról vagy akár más régiókban mûködõ civil szervezetekről vagy magánszemélyekről is.

B. L.: Hol fog eldőlni az autonómia kérdése – Bukarestben, Budapesten, esetleg Brüsszelben?

Szávay István: Úgy gondolom, hogy a felsoroltak mindegyikében meg kell jelennie Magyarország határozott álláspontjának! Sajnos azt látjuk, hogy a jelenlegi kormánypártok is – finoman fogalmazva – félszívvel képviselik az autonómia ügyét: szavakban kiállnak az ügy mellett, de amikor arról van szó, hogy jelenjen meg az alaptörvényben az, hogy Magyarország támogatja a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit – ami egy általam benyújtott jobbikos javaslat volt – a kormánypárti képviselők leszavazták azt. Nem került bele egyébként a kárpát-medencei kulturális örökségről szóló országgyűlési határozati javaslatban kulturális örökségünk megőrzésének egyik feltétele, a kulturális autonómia sem, mivel hogy a kormánypárti képviselők ezt a javaslatot is egy mozdulattal lesöpörték az asztalról. 2010 őszén a Székely Nemzeti Tanács budapesti parlamenti ülésén egyetlen kormánypárti képviselõ sem jelent meg. Úgy látom, hogy van még bőven bizonytalanság ezzel kapcsolatban a kormánypártokon belül, ugyanakkor számos, az albizottság munkájában részvevõ képviselőkön látom, hogy elkötelezettek ebben az ügyben. Személy szerint az albizottság alakuló ülésén arra biztattam a kormánypárti képviselőket, hogy párton belül is minél határozottabban juttassák érvényre a külhoni magyar autonómia és önrendelkezési ügyek támogatását. Összesítve: Magyarországnak meg kell fogalmaznia egy egységes és világos álláspontot ezzel kapcsolatba. Ezt az álláspontot közzé kell tenni a nemzetközi és uniós fórumokon és – visszatérve az előző gondolatomra – meg kell, meg kellene jeleníteni a szomszédos országokhoz fűződő viszonyunkban is. Sajnos a kétoldalú kapcsolatokban ez a téma nem kerül napirendre. Mélyen megdöbbentett a hír ez év márciusában, hogy Cristian Diaconescu akkori román külügyminiszter találkozott Martonyi Jánossal, és  jelentette, hogy szó sem lehet autonómiáról. Ezután a magyar külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „a magyar-román kapcsolatok talán a két modern állam fennállása óta soha nem voltak olyan jók, mint most” – mindez elhangzott az erdélyi származású, kolozsvári születésű Martonyi János szájából. Nem sokkal ezután jelentette ki Victor Ponta román miniszterelnök, hogy kulturális autonómiáról szó sem lehet. Bár elfogadják az RMDSZ által javasolt kisebbségi törvényt, de egy olyan formában, amit már az RMDSZ sem tud támogatni. Mélyen felháborított, hogy a magyar diplomáciának egy szava sem volt ehhez fűződően sem Martonyi Jánostól, sem senki mástól. Továbbra is stratégiai jó viszonyról beszél a magyar diplomácia akkor, mikor egyértelműen egy magyarellenes pontra jutott a román politika. Láttuk, hogy a magyarellenességgel Romániában már nem csak szavazatokat lehet szerezni, hanem kormányt is lehet buktatni és egy ilyen helyzetben néma a magyar diplomácia – ezt mi teljesen elfogadhatatlannak tartjuk.

B. L.: Mi a megoldás? Mi lenne a magyar diplomácia teendője?

Szávay István: A magyar diplomáciának világos álláspontot kellene megfogalmaznia. Ez az, ami nem történik meg. Emlékezzünk vissza, mi lett a MOGYE-vel, ami a kormánybuktatás ürügye is volt, de ne téveszszük szem elõl a Székelyföld feldarabolására irányuló kísérleteket is. Egyértelműen visszalépések történnek magyar jogok terén. Elfogadhatatlan, hogy ebben a helyzetben a magyar kormány még mindig a párbeszédről és az együttműködés fontosságáról beszél, mikor egyértelmű, hogy jogsérelem fogja érni az erdélyi magyarokat. Pillanatra sem vonjuk kétségbe, hogy a környezõ országokkal ápolt jó kapcsolat szükséges, de van egy pont – és ez nem lázítás és feszültségkeltés, ahogy azt a kormánypártok szokták mondania Jobbikról –, ahol a diplomáciai udvariasságot és a jó kapcsolatra való törekvést fel kell hogy váltsa a nemzeti érdekek világos megfogalmazása. Ezt hiányoljuk a magyar kormány részéről. Nem hogy odáig nem jutottunk el, hogy követeléssel éljünk Romániával szemben, de még az álláspontunkat sem fogalmaztuk meg világosan!

B. L.: Az elmúlt 22 év jellemzője, hogy a magyar diplomácia „éles helyzetben” magára hagyja az erdélyi magyarokat. Érdekes módon a külhoni magyarok még mindig bíznak a mindenkori magyar kormányban. Mivel magyarázza ezt?

Szávay István: Ez sajnos így van, de mit tehetnének mást? Mégis csak ez az anyaország... És ezt a mindenkori kormánypártok ki is használják!

B. L.: Ön szerint eljöhet az a pillanat, amikor az erdélyi magyarság ráébred arra, hogy a magyar kormány részéről nem számíthat semmi jóra és megpróbálja saját
kezébe venni sorsa irányítását?

Szávay István: Én nem szeretném, hogy idáig fajuljanak a dolgok, abban az értelemben, hogy mi azt akarjuk, hogy a székelyek azt érezzék, hogy egy, az érdekükben határozottan fellépő anyaország van a hátuk mögött, aki minden mértékben támogatja törekvéseiket. Amennyiben a Jobbik lehetőséget fog kapni, ez lesz külpolitikájának jellemzõje, addig is minden lehetséges módon egy határozottabb külpolitikára próbáljuk rászorítani a magyar kormányt.

Brassói Lapok nyomán - jobbik.hu

Ajánlott cikkek

Nem támogattam Ursula von der Leyen megválasztását az Európai Bizottság elnöki székébe.
A lemaradt bérekről az Országos Bírói Tanács tavaly decemberben közleményt adott ki.
Ma elhagyhatta a börtönt H. Dezső, az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottja.
Csak tavaly több mint 41 ezer tonna külföldi szennyvíziszap került a magyar földbe
Vizi E. Szilveszter ne asszisztáljon a kormány tudományellenes tragédiájához!

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2019 július