Szávay: Hiszem és hisszük, hogy van visszaút!

2012-05-04 10:26
-A +A

Az MKP bejutásában bízott, a Most-Híd által képviselt politikát viszont veszélyesnek tartja Szávay István magyar országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke.

A magyarországi párt határon túli magyarokért felelős képviselőjét a szlovákiai parlamenti választások eredményéről, a magyar kormány felelősségéről és feladatairól, valamint pártja nemzetpolitikai elképzeléseiről kérdeztük.

A 2010-es parlamenti választások egyik nagy meglepetése volt, hogy az MKP nem jutott be a szlovákiai törvényhozásba. 2012-ben újra élt a remény, hogy az egyetlen felvidéki magyar párt eléri a bejutáshoz szükséges 5 százalékot. Ön mire számított a március 10-i választások kapcsán? Meglepte az eredmény?

Ficóék győzelme borítékolható volt, az abszolút többség azonban sokunkat meglepett. A Gorilla-ügy teljesen átrajzolta a szlovák belpolitikai viszonyokat, de sajnos az utóbbi évek-évtizedek alapján ki merem jelenteni, hogy a felvidéki magyarság számára majdhogy nem mindegy, milyen szlovák politikai formáció kerül kormányra, a verseny a deklaráltan soviniszta és a sunyi magyarellenes erők között dől el. Az anyaországban sokan szurkoltunk az MKP-nak, és szomorúan vettük tudomásul, hogy a voksolás a magyar érdekképviselet újabb vereségét eredményezte. Sovány vigasz számunkra, hogy Ján Slotáék szélsőségesen magyarellenes pártja sem jutott parlamenti mandátumokhoz. Az eredmény súlyos figyelmeztetés a Kárpát-medence többi magyar közössége számára, és komoly felelősséget ró a külhoni magyar politikai vezetőkre, valamint a magyarországi kormányra is.

Véleménye szerint mi a járható út az MKP számára, ha továbbra is szerepet akar vállalni a szlovákiai politikai életben? Túlél-e az MKP újabb négy évet parlamenten kívül?

Véleményem szerint csak egy etnikai alapon szerveződő párt képes ellátni a felvidéki magyarság hathatós érdekképviseletét. Az elmúlt évek során világossá vált ugyanis, hogy az etnikai elv feladása egy nemzeti közösség politikai önszerveződése során valójában az asszimilációs politika elfogadásának első lépését jelenti, és hosszútávon az egész közösség önfeladásához vezethet. A parlamenten kívüli időszak kétségkívül nagy megpróbáltatást jelent az MKP-nak. Azonban a felvidéki magyar közösségben megvan az erő ahhoz, hogy átsegítse ezen az erőpróbán a pártot. Ebben véleményem szerint sokat segíthetnek az MKP fiataljai, a Gubík László által vezetett Via Nova ICS tagjai, akik már a kampány során is bizonyították, hogy képesek új lendületet adni a szervezetnek.

Az MKP-val ellentétben a Most-Híd vegyespárt ismét bejutott a törvényhozásba. Mi a véleménye a Hídról?

Az elmúlt két évben bőven lett volna lehetőségük, hogy kormánypártként érdemi előrelépéseket tegyenek akár a nyelvtörvény, akár az állampolgársági törvény megváltoztatása érdekében, áttörés azonban egyik területen sem történt. A magyarok szűk többsége valamilyen okból mégis rájuk szavazott. A Jobbik szerint a Most-Híd által képviselt, lényegét tekintve asszimiláns politika az önrendelkezés helyett az önfeladás irányába mutat, amely nagyon veszélyes az elszakított területeink többi magyar közösségére nézve is. Ennek a szemléletnek nem szabad gyökeret vernie másutt is! Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Bugárék üzeneteire a felvidéki magyarság körében van fogadókészség, és ez komoly figyelmeztetés, amelyből az MKP-nak is le kell vonnia a megfelelő következtetéseket.

A választópolgárok vörösre festették az ország térképét, a Smer egypárti kormányt alakított. Ezt az előrejelzések alapján sejteni lehetett, de ami széleskörű meglepetést okozott: a magyarlakta régiókban is tarolt Fico pártja. Hogyan értékeli ezt a Jobbik?

A Smer korábbi kormányzása idején számos magyarellenes törvényt hozott, és bár Fico a múlt heti, Orbánnal való találkozóján ezeket jórészt korábbi partnereire, az SNS-re és a HZDS-re kente, nem hiszem, hogy szándékában állna a magyarokhoz való hozzáállásán érdemben változtatni. Eddigi lépései sem azt vetítik előre, hogy a Smer átgondolná nemzetiségi politikáját: a kormányprogram e kérdéssel érdemben alig foglalkozik, a kisebbségi miniszterelnök-helyettesi posztot megszüntették, Fico előző kabinetjének pedig olyan közismerten magyarellenes tagjai szerepelnek ismét a kormánylistán, mint Čaplovič, Maďarič vagy Kaliňák. Fico kijelentése, miszerint az állampolgársági törvény módosítása mindenkire vonatkozna, csak a magyarokra nem, nyílt hadüzenet Hazánk felé. A magyar kormánynak ebben a helyzetben fel kell vennie a kesztyűt, és keményen ki kell állnia a felvidéki magyarok alapvető emberi jogai mellett, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelezte is, hogy nemzetközi jogi lépéseket terveznek. A Jobbik természetesen teljes mellszélességgel kiáll az ügy érdekében, csak hát adódik a kérdés, mért kellett idáig eljutni, miért nem lépett fel Magyarország már jóval korábban a diszkrimináció, a nyílt jogsértések ellen!

A népszámlálás riasztó eredményeit csak tetőzte a parlamenti választás kimenetele. Van visszaút? Ha igen, a Jobbik hogyan tudna ehhez hozzájárulni?

Hiszem és hisszük, hogy van visszaút! A Jobbik nemzetpolitikájának középpontjában a szülőföldön való megmaradás támogatása áll, úgy gondoljuk, hogy az anyaországi nemzetstratégia elsődleges céljának kell lennie a külhoni magyar közösségek számbeli, identitásbeli és gazdasági értelemben vett erősödésének segítése. Ehhez viszont először a lelkeket kell megmentenünk. A magyar emberekben erősíteni kell az összetartozás érzését, és e küzdelemben negyven év kommunista agymosása a legnagyobb ellenfelünk. Sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy még ma is minden negyedik magyar gyermek Magyarország határain kívül születik. Nem elég csak beszélni az összetartozás érzéséről, azt tartalommal kell feltölteni, kormányokon átívelő törvényi koncepciókba kell átültetni! A külhoni magyarság része kell legyen a tankönyveknek, iskolai megemlékezéseknek. A Jobbik ezért is javasolta (parlamentbe kerülése után közvetlenül) például a Trianon-emléknap bevezetését, vagy a kötelező, államilag támogatott külhoni magyar osztálykirándulások megszervezését, amelyeket nem sokkal ezután a Fidesz-KDNP – igaz saját javaslatként kommunikálva – meg is valósított.

Gyakran bírálja a magyar kormányt, hogy nem áll ki elég határozottan az elszakított magyarság érdekében. Miben látja a legnagyobb hiányosságokat? Felvidéki viszonylatban min kellene változtatni a magyarországi diplomáciának?

Úgy látjuk, hogy a Martonyi János-Németh Zsolt fémjelezte külpolitikát ugyanaz a megalkuvó, falig hátráló, az uniós elvárásokat és a jószomszédi viszonyt mindenek, így az alapvető nemzeti érdekek fölé helyező vonalvezetés jellemzi, mint a Kovács László-féle „tanuljunk meg kicsik lenni” MSZP-s diplomáciát. Az elcsatolt területeinken élő magyarság nem érez a háta mögött egy határozott, oltalmazó és védelmező anyaországot. A kormány az elmúlt két évben érdemben alig állt ki a nemzetrészek számára sérelmes kérdésekben. Gyengének és erőtlennek éreztük azt a fellépést is, amelyet például a kárpátaljai magyarokat ért titkosszolgálati zaklatások kapcsán tapasztalhattunk. A szlovákiai nyelvtörvény és az állampolgársági törvény kapcsán érdemi nyomásgyakorlás a mai napig nem történt. Felháborítónak és érthetetlennek tartjuk – és ebben jól mutatkozik a Fidesz–KDNP és a Jobbik nemzetpolitikájának lényegi különbözősége –, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arra biztatja a felvidéki magyarokat, jöjjenek át Magyarországra, titokban itt adják be az állampolgárság iránti kérelmüket, és ne mondják ezt el senkinek.

Mi lett volna ez esetben a helyes kormányzati üzenet?

Az, hogy minél többen vegyék fel bátran a magyar állampolgárságot, mert az anyaország kiáll mellettük és megvédi a magyarságukhoz ragaszkodó és ezt e formában is felvállalni kész nemzettársainkat. Néhány tucat embert meg lehet félemlíteni, el lehet űzni a szülőföldjéről – nevetséges, hogy egy közel százéves asszony jelenti Szlovákia első számú nemzetbiztonsági kockázatát –, de több tíz- és százezer embert már nem. Ez egy nagyon markáns különbség a Jobbik és a kormánypártok álláspontja között. Ráadásul az a közösség, amely büszke a múltjára, tradícióira, amely egy védelmező anyaországot érez a háta mögött, sokkal kevésbé hajlamos az asszimilációra. A Jobbik úgy látja, hogy a környező országokkal fenntartott viszonyban az elsődleges szempont tehát az ott élő magyar közösség érdeke. A Fidesz-KDNP-kormány eközben folyamatosan jószomszédi viszonyról és a párbeszéd fontosságáról szónokol.

Ön gyakran látogat a Felvidékre. Milyen tapasztalatai vannak? Az itteni magyarok hogyan viszonyulnak a Jobbikhoz?

Fontosnak tartom a személyes jelenlétet, ezért minden meghívást nagyon szívesen fogadok, legutóbb például a lévai és a zselízi MKP március 15-i megemlékezésén tartottam ünnepi beszédet. Sajnos az az általános tapasztalat, hogy a többi régióhoz hasonlóan a felvidéki magyarok nagy része is csak a kereskedelmi rádiók és televíziók által jut információhoz a Jobbikról, ezek pedig csak szűrt és torzított híreket közvetítenek rólunk. Parlamentbe kerülésünk után még sokan félve tekintenek a Jobbikra, a helyzet azonban érezhetően változik. Egyre többen ismerik fel, hogy az általunk képviselt radikalizmus és az elszakított magyarság melletti határozott kiállás az egyetlen járható út a nemzetpolitikában. Csonkaországban a Jobbik a fiatalok körében népszerűségben már utolérte a Fideszt, ez Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken már egyértelműen, a Felvidéken talán még kevésbé érződik. Bízunk benne, hogy felelős, szakmai politizálással és hiteles kiállással az irántunk való bizalom az elszakított részeken is erősödni fog.

Forrás: szabadujsag.hu

Ajánlott cikkek

Nem támogattam Ursula von der Leyen megválasztását az Európai Bizottság elnöki székébe.
A lemaradt bérekről az Országos Bírói Tanács tavaly decemberben közleményt adott ki.
Ma elhagyhatta a börtönt H. Dezső, az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottja.
Csak tavaly több mint 41 ezer tonna külföldi szennyvíziszap került a magyar földbe
Vizi E. Szilveszter ne asszisztáljon a kormány tudományellenes tragédiájához!

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2019 július