A finnugor rokonságelmélet egyeduralma megszüntetésének a szükségességéről (A Jobbik felhívása csatlakozó aláírókkal)

2009-09-01 11:17
-A +A

Az új tanév kezdetének alkalmából a Jobbik felszólítja a Magyar Tudományos Akadémia vezetőségét és érintett intézeti tagságát, az egyetemek, főiskolák, közép- és általános iskolák tanárait, valamint a magyar tudományos élet további szereplőit, így a kulturális tárca illetékeseit és a tankönyvek megrendelőit a magyarság finnugor származáselméletének régóta esedékes tudományos bírálatára, és az ehhez szükséges vitasorozat megszervezésére, valamint - ezzel párhuzamosan - a magyar kollektív emlékezetben megőrzött, több ezer éves származástudat: a Hunor-Magor örökség visszahelyezésére az őt megillető helyre, kezdve elsősorban a tankönyvekkel.

A magyarság nemzetérzését és öntudatát a XIX. század végéig a szkíta-hun-avar hagyomány és folyamatosság életereje és jogalapja itatta át. Nemcsak saját mondáink, balladáink és hagyományaink, valamint korabeli írott nyelvi emlékeink és krónikásaink táplálták dúsvizű patakként az e népektől való származásunk történelmi tudatának gyökereit, de kétségtelenül így tartották számon eleinket az akkori görög, arab, örmény és német történetírók, így a környező világ népei is. Ezen éltető nemzettudat elpusztításának folyamata, több évtizedes előkészítő munka után, az 1848-49-es szabadságharc leverését követő évtizedekben gyorsult fel, akkor vált a finnugorságtól való származtatás elmélete hivatalossá, a kiegyezés után pedig szinte egy csapásra tabuvá merevedett mitológiává. Ez az irányvonal – a két világháború közötti két évtizedet leszámítva – máig sem változott, sőt, az ún. „rendszerváltás” óta – a politikailag ellenérdekelt külső és belső erők befolyásának ugrásszerű emelkedésével párhuzamosan – kiteljesedett.

Ma már azonban a tudományos kutatás hozzáférhet azokhoz a titkos levéltári dokumentumokhoz, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy a finnugor származás elméletének kidolgozására a Habsburg-ház politikai megrendelésére, a magyar nemzeti öntudat tudatos megroppantása céljából került sor elsősorban külföldi – németajkú – nyelvészek közreműködésével. Az ezzel az elmélettel ellentétes források és bizonyítékok pedig mindmáig száműzetnek nemcsak a közgondolkodásból, a szakmai vitákból, a kulturális életből, de – hatalmi szóval – a Magyar Tudományos Akadémia berkeiből is.

Továbbá, az utóbbi évtizedekben mind a volt Szovjetunió eddig hozzáférhetetlen területein végzett régészeti kutatások, mind pedig a kor technológiai fejlődésének köszönhetően lehetővé vált genetikai vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a magyar nép nem áll vérségi kapcsolatban a finnugor népekkel, és ezt az új szemléletet már tükrözik az újabban kiadott finn tan- és szakkönyvek is.

A modern nemzetfogalom több összetevőből gyúródik össze. A nyelvi rokonságon, a genetikai gyökereken már-már túlmutat a kulturális, történelmi, politikai, vallási hovatartozás fontossága, az adott nép önazonosság-tudata, vagyis saját hagyományaiból fakadó küldetéstudatához és közösen alakított jövőképéhez való viszonya. Azonban egy nemzet sikeréhez és boldogságához – s még inkább így van ez a globalizáció korában – legfőképpen egészséges nemzeti öntudatra van szükség. Ez a feltétele annak is, hogy más, ép nemzettudatú népekkel kiegyensúlyozott viszonyt építhessen ki.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom nem kíván egy tudományos, szakmai vitát befolyásolni, legkevésbé eldönteni, de meggyőződése, hogy igenis politikai kezdeményezésre van szükség ahhoz, hogy a finnugor származás elméletének ellentmondó tudományos nézetek, források és bizonyítékok is megfelelő szintű nyilvánossághoz – és így támogatáshoz - juthassanak. Csakis így lehetséges megszüntetni a magyarság ősi eredetmítoszait mesebeszéddé lefokozni kívánó, idegen eredetelmélet közgondolkodásbeli egyeduralmát, és így lehetséges a – több ezer éves – szkíta-hun-avar-magyar kollektív emlékezet és hagyomány felelevenítése, és méltó helyére való visszahelyezése a teljes és egyetemes magyar kultúrában – legelsősorban az oktatásban.

Mindezek kutatására a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja új intézmények, egyetemi tanszékek, szakmai műhelyek, így például a Magyar Őstörténeti Intézet létrehozását – melynek létesítését a Jobbik Bethlen Gábor Programjában javasolja is –, és meg kell tenni a szakmai nyitottságot garantáló személyi lépéseket is. A most kezdődő tanév alkalmából pedig a Jobbik ismételten leszögezi, hogy a legkisebbeket oktató, általános iskolai tankönyveknek a fentiek szellemében történő átírása az egyik legsürgetőbb előttünk álló feladat.

Budapest, 2009. szeptember 1.

{B}Jobbik Magyarországért Mozgalom
{/B}
E felhívást munkásságukkal és aláírásukkal támogatják:

{B}Dr. Aradi Éva adjunktus, egyetemi oktató, indológus, magyarságkutató
Dr. Bakay Kornél régész, őstörténész, tanszékvezető tanár
Dr. Bárdi László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának alapító igazgatója
Dr. Bíró András, humánbiológus, antropológus
Botos László szerkesztő, a Magyarságtudományi Intézet (USA) vezetője
Dr. Cser Ferenc ny. vegyész kutatómérnök, az MTA doktora
Dr. Darai Lajos, a filozófiai tudományok kandidátusa, főiskolai tanár
De Pluer Mariann történész
Dósa Gyula erdész, erdőpedagógus
Fabó László Pál rovás- és nyelvkutató
Friedrich Klára tanár, rovásírás oktató, kutató
Dr. Kádár György nyelvész, fordító
Kárpáti Gábor Csaba könyvkiadó
Kocsis István tanár, író-történész
Dr. Kovács Tamás, az Ősbuda Várvédői Egyesület elnökségi tagja
Dr. Lánszki Imre ökológus, Pilis-kutató
Maleczki József nyelvész, szerkesztő, lektor
Marton Veronika tanár, nyelvész, sumerológus kutató
Nyitray Szabolcs történész
Pető Imre szkíta-hun kutató
Rumi Tamás rovásírás kutató
Tóth Ákos nyelvész, fordító
Z. Tóth Csaba, a Turán főszerkesztője
Varga Csaba ősműveltség és ősnyelv-kutató, könyvkiadó
Varga Domokos György író, újságíró
Dr. Varga Tibor jogtörténész, a Szent Korona Alkotmány kutatója
Záhonyi András ősírás-kutató
{/B}
(További – szakmabeli – aláírók a varkonyi.zsolt@jobbik.hu címen jelezhetik csatlakozási szándékukat.)

Ajánlott cikkek

A Jobbik az ellenzéki frakciók támogatását kéri a bizottság felállításához.
Ébresztő, Orbán Viktor: a magyar egészségügy szorul óriási segítségre!
Lipótmező felszámolása súlyos következményekkel járt a politika világára nézve.
A szokásos fideszes arroganciát és a munkavállalók érdekeinek semmibevételét bizonyította a narancsos többség azzal, hogy még csak napirendre venni sem volt hajlandó az ellenzéki előterjesztést.
A kormány ismét túllépte a saját törvényében meghatározott hiánycélt, és bár nyilatkozatai hangzatosak, majd’ egy évtized alatt sem tudta saját lábaira állítani a magyar gazdaságot.
Itt az idő, hogy az agráriumban foglalkoztatottak is beszálljanak az ellenzéki tiltakozásokba.

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2019 január