Amerikanizmus, mint halálos vírus

2013-02-21 15:17
-A +A

Az olasz „Eurasia. Rivista di studi geopolitici” című geopolitikai műhely igazgatója, Claudio Mutti, aktuálpolitikai kérdésekről készített interjút a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökével, Vona Gáborral.

C. Mutti – A nyugati médiarendszer a Jobbikot általában szélsőjobboldalinak nevezi. Ezzel egyidejűleg a Jobbik és a Fidesz pártokat közös nevezőre helyezik, annak ellenére hogy az egyik kormányban van a másik az ellenzékben. Mi a közös vonás és mi az alapvető különbség ezek között?

Vona G. – A Jobbik magát nemzeti radikális pártnak vallja, ahol a „nemzeti” azt jelenti, hogy a magyarság, Magyarország érdekeit és népét kívánjuk képviselni, a „radikális” pedig egyfajta módszertani hozzáállás. A helyzet radikálisan rossz, aki érdemi változást akar, annak radikálisnak kell lennie. De fontos hangsúlyozni, hogy sem a nemzeti elkötelezettség, sem a radikalizmus nem értékrend. Ha a Jobbik értékrendjét kellene meghatározni, akkor azt tudnám mondani, hogy konzervatívak vagyunk. A hagyományos, egyetemes emberi értékeket képviseljük, védjük lehetőségeink szerint ebben a modernista, széteső világban. A Fidesz sem nem nemzeti, sem nem radikális, sem nem hagyományelvű. A Fidesz egy opportunista, technokrata párt, amely úgy váltogatja az értékrendeket, mint más az alsóneműt. A mi közéleti áttörésünk a nemzeti oldalra sodorta a Fideszt, de ez ne tévesszen meg senkit. Alapvetően egy modernista, liberális pártról van szó, amelynek jövőképe sokkal közelebb áll a szocialistákéhoz, mint a miénkéhez.

C. Mutti – Ugyanazon médiarendszer “populizmussal”, “rasszizmussal”, “antiszemitizmussal” vádolja a Jobbikot. Ezeket a szavakat a politikai propaganda nyelvezetében sokszor nem szabatos módon alkalmazzák. Mi a célja Ön szerint, ezeknek a kifejezéseknek a használata a Jobbikkal szemben?

Vona G. – A céljuk egyértelmű. Ha egy új párttal nem akarja, nem meri vállalni a mainstream politikai elit a vitát, mert attól fél, hogy alulmarad, akkor a legegyszerűbb, ha antiszemitizmussal vádolja meg. Ez ma egy olyan bélyeg, amely mindennél súlyosabb vád, akit ezzel illetnek, attól mindenki távol tartja magát, azt mindenki kerüli. Nem kívánok magyarázkodni, mert nincs miért. Egyetlen egy olyan törvényjavaslatunk, programpontunk sincs, amely ember és ember között különbséget akarna tenni. Mi csupán kimondjuk Izraelről az igazat, és ez sokak érdekét sérti. Az, hogy a világ egyre inkább megváltozik, azt az is bizonyítja, hogy ez a boszorkányüldözés egyre kevésbé érdekli az embereket. A Jobbik népszerűsége minden velünk kapcsolatos hazudozás és csúsztatás ellenére nő.

C. Mutti – Az “antiszemitizmussal" való vádakat általában Izrael állam fenntartói használják azok ellen, akik megkérdőjelezik a zsidó állam legitimitását, vagy pedig csak egyszerűen az izraeli politikát kritizálják. Mi a Jobbik pozíciója a Palesztinában fennálló zsidó állam létezése tekintetében?

Vona G. – Éppen erről beszéltem. Bár az izraeli állam létrejötte egészen furcsa és számos kérdést felvető módon valósult meg, mi a két állam-koncepció mellett vagyunk, vagyis mind a zsidóság, mind a palesztinok jogát elismerjük az önálló államra. Annak megvalósulását a nemzetközi hatalmaknak kellett volna régen kikényszerítenie, ha azok többsége nem lenne a cionista lobbi befolyása alatt.

C. Mutti – Ha nem tévedek, Ön “EU-realistá”-nak vallja magát. Mit jelent ez Ön számára? Ugyanakkor megmagyarázná, hogy mit ért Ön a “Nemzetek Európája” alatt, az Európai Unióval szemben?

Vona G. – Nem, valóban EU-realista vagyok, amely figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, egyenlő az EU-szkepticizmussal. Ennek az EU-nak nem jósolok nagy jövőt, és ahogy látom, ahelyett hogy a hagyományos európai értékrendre építené fel a jövőjét, most az Egyesült Államok halálos ölelésébe igyekszik menekülni a problémái elől. Ez tévút. Nekünk, európaiaknak kell olyan társadalmi, gazdasági és politikai modellt találnunk, amely szervesen illeszkedik a történelmi fejlődésünkbe. Ez nem lehet más, mint a Nemzetek Európája, vagyis a föderalisztikus államközösség, az Európai Egyesült Államok helyett egy partneri szövetség a közös ügyek vitelére. Nem a nemzetállamokat kell tovább gyengíteni, hanem egyenként meg kell erősíteni azokat. Az erős család erős egyénekre, az erős nemzet erős családokra, az erős Európa erős nemzetekre épül.

C. Mutti – Az egyik írásomban (“Keletre, magyar!”) az elmúlt év folyamán volt alkalmam összefoglalni az “Eurasia” olvasói számára egy Ön által írt cikk tartalmát, amely 2012 Június 7-én jelent meg a “Barikád” hetilapban, Euroatlantizmus helyett eurázsianizmust! címen. Kifejtené bővebben ezeket a gondolatokat?

Vona G. – A jelenlegi Unió egy értékeit elvesztett, liberális tévút, amely amerikai mintákat vett át kulturális, gazdasági és politikai szinten egyaránt ahelyett, hogy a saját útját járta volna tovább. A jelenlegi nagyon mély helyzetből Európának magának kell megtalálnia a kiutat, ahogy azt már fentebb is mondtam, de azt is hozzá kell tegyem, hogy a kitörési pont Kelet felé van. Két olyan eurázsiai csomópontot látok, amelyet nekünk magyaroknak, de egész Európának is újra kell értékelnie. Az egyik Oroszország, a másik Törökország. Mindkettő nehéz kérdés, hiszen az orosz viszonylatot a történelmi múlt és az államkapitalista rendszer, a törököt pedig a bevándorlás és a muszlim hit teszi bonyolulttá az európai államok számára. De ezek szerintem csupán kérdések, de nem akadályok. Európának ebbe az irányba kell mozdulnia. Ez mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális érdekünk. Az amerikanizmus olyan nekünk, mint egy halálos vírus. Befészkeli magát a szervezetünkbe, lebénítja a működésünket, felszámolja az immunrendszerünket, majd végez velünk. Minél hamarabb vetjük magunkból ezt a vírust, annál könnyebb lesz az új kezdet. Új kezdetre pedig szükség lesz.

A Vona Gáborral interjút készítő olasz geopolitikai műhely bemutatkozása:

Ennek az új geopolitikai szemlének a célja előmozdítani és terjeszteni a nemzeti és nemzetközi tudományos szövetségek körében a geopolitikai tudományt; továbbá felhívni a politikai, értelmiségi, katonai, gazdasagi, sajtó- világ figyelmét az eurázsiai témákra.

Az “Eurázsia” szemlének a perspektívája nemcsak a szorosabban vett nemzetközi kapcsolatokat veszi figyelembe, hanem azokat a hatásokat is, amelyeket az eurázsiai kulturális és spirituális kapcsolatok gyakorolnak a múltbeli és jelenlegi világképekre illetve a jövőbeli hátterekre.

Mindannak ellenére, hogy nem képvisel egy meghatározott akadémiai pozíciót és nem is fogad el egy specifikus módszert a geopolitikai tények kutatására, az “Eurázsia” szemle arra törekszik, hogy felhívja a specialisták figyelmét arra az eurázsiai szellemi egységre, amely megnyilatkozik a különböző kulturális formákban.

Ez a felismerés jelentősen hozzásegít a XXI. századi geopolitikai tudománynak az elöremenetelében, szembehelyezkedve azokkal az ideológiai és nem tudományos elméletekkel, amelyek a “civilizációk harcá”-rol (clash of civilizations) vagy a “keveredéséről" (melting pot) beszélnek, ezáltal nagy zűrzavart teremtve úgy a tudományos kutatásokban mint ezeknek az alkalmazásánál.

Éppen ezért ebben a szemlében a geopolitikai analíziseken és az uralkodó doktrínák kritikáján túl a feltételezett jövöbeli hátterek magyarázata mellett még meg fognak jelenni olyan cikkek és tanulmányok is, amelyek kulönböző területekről (mint például etnográfia, vallástörténet, szociológia, közgazdaság, politikai tudomány, egzakt tudományokból) származó észrevételeket és módszereket fognak beépíteni ebbe az objektív geopolitikai képbe.

A későbbiek során felvetődhetnek egyéb tanulmányok és analizísek, például a geogazdaságtanról, amely a geopolitikától független és egy új tudományt képez, azon cél érdekében, hogy ismertesse azokat a módszereket, amelyek a gazdasági és pénzügyi stratégiáit tartják fenn globális szinten úgy az uralkodó nemzeteknek mint a nagy pénzügyi hatalmaknak és azokat a lehetőségeket, amelyek kibontakozhatnak a gyengébb nemzetek javára. Nem hagyjuk ki még azokat a tanulmányokat sem, amelyek a biztonság kényes kérdéseivel foglalkoznak, a geostratégia kritériumai szerint interpretálva.

eurasia-rivista.org nyomán alfahir.hu

Ajánlott cikkek

Nem támogattam Ursula von der Leyen megválasztását az Európai Bizottság elnöki székébe.
A lemaradt bérekről az Országos Bírói Tanács tavaly decemberben közleményt adott ki.
Ma elhagyhatta a börtönt H. Dezső, az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottja.
Csak tavaly több mint 41 ezer tonna külföldi szennyvíziszap került a magyar földbe
Vizi E. Szilveszter ne asszisztáljon a kormány tudományellenes tragédiájához!

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2019 július