Az Árpád-sávos zászló lehet az összmagyarság szimbóluma?

2006-12-13 19:24
-A +A

Az Árpád-sávos zászló védelmének érdekében tartott a hét elején a Jobbik Magyarországért Mozgalom az ország több pontján is demonstrációt. Lapunk Vona Gábort, a párt elnökét kérdezte az akció hátteréről.

A politikus megkeresésünkre elmondta, hogy Budapesten a Turul-szobor mellett tartották gyűlésüket, melyet a rendőrségnél előre bejelentettek. Mint fogalmazott, a Jobbik megelégelte az elmúlt időszakban az Árpád-sávos zászlót ért támadásokat. „Határozottan visszautasítjuk a történelmi lobogó és a nyilas jelkép közötti egyenlőségjelet” – jelentette ki a gondolának Vona Gábor.

Megtudtuk, a párt december 11-én, Árpád napján az ország több pontján demonstrált az ősi nemzeti szimbólumunk megóvása céljából. A főváros mellett Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron, Győrött, Szarvason és Érden vonultak a Jobbik helyi szervezetei az utcára Árpád-sávos zászlókkal. Magyarázatképp hozzátette, a Jobbik felvilágosító kampányt hirdetett, melynek célja, hogy az Árpád-sávos zászló a Kárpát-medencei magyarság közös jelképe legyen.

Jobbik hivatalos színe lett az Árpádsáv

„Élni kell a benne rejlő lehetőségekkel” – hangsúlyozta Vona Gábor, kiemelve: ha minden párt választhat magának színeket, akkor megtehetjük mi is. A Jobbik Magyarországért Mozgalom tervei szerint az ország minden településén felvilágosító missziót hirdet, melynek keretében az országos elnökség a párt hivatalos színévé választotta a piros-fehér sávokat.

Vona arról is tájékoztatta lapunkat, hogy elindították a www.arpadsavos.hu internetes oldalt, ahol információkat kívánnak gyűjteni a zászlóról. „Alapszervezeteink az elkövetkezendő hónapok során mindenütt fórumokat, előadásokat szerveznek, felvilágosító kiadványokat juttatnak el a lakossághoz” – ismertette további terveiket a párt elnöke.

Az Árpád-sávos lobogót nem rágalmazni kell – jelentette ki Vona, aki a gondola azon felvetésére, hogy missziójukkal nem adnak e további támadási felületet, így reagált: nem foglalkozunk a támadásokkal, megszoktuk. Már létezésünk is támadást generált bizonyos csoportokban. Célunk, hogy rehabilitáljuk az Árpád-sávos zászlót. A politikus elismerte, hogy jelenleg az emberek többségében rossz emlékeket idéz a zászló, de mint fogalmazott, a Jobbik ezen kíván változtatni. Vona felháborító és alattomos politikai támadásnak nevezte a zászlót ért kritikákat, és arra is emlékeztetett, hogy az előző rendszerben is hasonló támadások érték a nemzeti szimbólumot. Azon vagyunk, hogy az ötven éves hagyománnyal szakítsunk végre” – fűzte hozzá.

Vona Gábor Murányi Leventéről is szólt, aki a Jobbik solymári alapszervezetének elnöke. A politikusról szólva elmondta, hogy Murányi Brüsszelben az európai néppárti meghallgatáson szemtanúként és áldozatként számolt be a megjelentek előtt a véres október 23-ai rendőrattakról. Az erről szóló közleményében a párt így fogalmaz: „Murányi Levente, nekünk jobbikosoknak az egyik példaképünk, hiszen 1956-ban 16 évesen maga is fegyvert ragadva vett részt hazánk függetlenségéért vívott forradalomban és szabadságharcban, a szovjet megszállók és hazai hűbéreseikkel szemben a Corvin közben és a Nyugati pályaudvarnál. A szabadságharc leverése után sem adta fel hazájáért vívott küzdelmet: 1957 februárjában éppen a Márciusban Újra Kezdjük nevű szerveződésben való részvétele miatt tartóztatták le. Három társát kivégezték, őt magát pedig fiatalkorúként három és fél évre ítélték. Szabadulása után tudta meg, hogy egyik bajtársa meghalt a fogságban.

A zászló színeinek jelentése

A National Geographic egy cikke szerint Árpádnak, illetve a magyar királyság Kr. u. 1000-ben történt megalapításáig a többi magyar vezérnek alighanem vörös lobogója volt, amelyet sokak szerint turul (vagy valamilyen karvalyszerű) madár díszített. Erre utalnak a jóval később keletkezett bécsi Képes Krónika ábrázolásai. Akár igaz a turulos ábrázolás, akár nem, I. (Szent) István korában a turult már minden bizonnyal felváltotta a kettős kereszt a továbbra is vörös alapú zászlón. Ez jelentette az ezüst (fehér) szín első biztos megjelenését a királyi zászlón. (A turul színe változó: egyesek szerint fekete volt, mások szerint az ezüst sem kizárt, de még a turul léte is bizonytalan Árpád vezér zászlain, akiről egyébként sem tudunk olyan nagyon sokat.)

Érdekesség, hogy a sávok megjelenése, illetve - a címertanban - a vágott pajzsmező feltűnése az Árpád-kor végére tehető. Sem Árpád, sem Géza fejedelem, sem István király nem használt - legalábbis mai ismereteink szerint - ilyen lobogót. Csak az 1200-as években tűnik fel az Árpád-sáv és nem igazán "ősmagyar", "hun", esetleg "ázsiai" mintára. (Bár az ezzel ellentétes, laikus, műkedvelő nézeteket is kifejtjük később, hiszen a szaktudományos magyarázatok sem szolgálnak teljes bizonyossággal ebben a kérdéskörben.)

Egészen az 1200-as évekig tehát az "Árpádok" vörös, vagy vörös alapú lobogót használtak, amelynek a jelentése nem teljesen egyértelmű, de alighanem az erőre, esetleg az előkelőségre, a gazdagságra utalhatott. Más vélemények szerint az élet és a halál fölötti rendelkezés jogát is kifejezhette, a vér színeként. A mai magyar zászlóban egyébként a vörös (piros) szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi.

Hogyan lett sávos a vörös zászló, és miért került a fehér a lobogóra?

Az Árpád-sávok Bertényi Iván szerint spanyol, pontosabban ibériai mintákat követnek. Imre királyunk (1196-1204) ugyanis onnan, Aragóniából hozatott magának feleséget. Az aragóniai uralkodók címerében vörös mezőben arany cölöpök láthatók. A nyugat-európai szakirodalom szerint ezek Arles régi zászlójáról - más vélemények szerint viszont Svájcból - erednek. Bertényi ezután így fogalmaz: "Úgy tetszik, a magyar király sem akart szégyenben maradni messze földről érkező felesége és annak lovagi kísérete lőtt, s a függőleges osztású vörös-arany pajzsmező magyar párjaként a vörös-ezüst sávok vízszintes sorát feltüntető pajzsmezőt választott."

Ebből láthatjuk, hogy előbb címeren jelent meg Imre király korában az Árpád-sáv, majd az 1270-es években V. István korából van bizonyíték arra, hogy zászlón is szerepelt ez a szimbólum. Így tehát majdnem bizonyos, hogy nem a Duna-Tisza-Dráva-Száva négyesre utal az "ezüstfolyóknak" hitt négy fehér sáv a zászlón.

Forrás: Gondola.hu

Ajánlott cikkek

Három ponton módosítaná a CSOK-kal kapcsolatos szabályozást a Jobbik.
Javasoljuk, kezdjék el bemutatni a valóban a pályája végéhez közeledő Orbán Viktor első beszédeit is, hogy láthassuk, hogyan lett fiatal demokratából kiöregedett bolsevik.
Fejér megyében sem áll meg a legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik erősödése.
Gyöngyösi Márton Facebook-bejegyzése.
A főváros költségvetése rendkívül nagy, 114 milliárdos hiánnyal számol.

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
 
2019 február