Miről szólna és miről nem szólna a december 24-i munkaszüneti nap?

A közösségi médiában számos tévhit terjed arról, mivel járna szenteste napjának átminősítése.

Rohamosan közeledik karácsony ünnepe, egy hónap múlva december 24-ét írunk. A szenteste napját munkaszüneti napnak szándékozó kezdeményezés egyre több embert ér el és érint meg, az aláírásgyűjtő ívek szépen telnek. A közösségi médiában is téma az indítvány, melyre sokan sokféleképp reagálnak. Meglepő, de sokan azt hiszik, itt valami vadonatúj politikai innováció lenne szenteste napjának munkaszüneti nappá nyilvánítása, pedig nem.

A magyar jogszabályi környezetben az egyetlen változás az lenne, hogy a Munka törvénykönyve 102. § (1) bekezdése a jelenleg is hatályos tizenegy munkaszüneti nap (január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.) mellett kiegészülne december 24-ével is.

Nem, nem lesz kötelező zárva tartani!

Tehát nem kell apokalipszist vizionálni, ahogy például nagypénteken vagy március 15-én, ugyanúgy szenteste napján is mentenének a mentők, felügyelnék a közművek működését a közműszolgáltatók, járnának a vonatok, vigyáznának az értékekre a biztonsági őrök, a híreket bemondanák a rádióban stb. Sőt, ha egy üzlet úgy gondolja, neki mindenképp nyitva kell tartani december 24-én, akkor éppúgy megteheti, mint bármely más munkaszüneti napon. Az erre a napra beosztott alkalmazott azonban „kárpótlásul”, mivel nem töltheti szeretteivel a teljes napot, erre a napra kétszer akkora fizetésre lesz jogosult.

Ez sem újdonság, szintén a Munka törvénykönyve mondja ki, hogy „a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg”, mi több, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, akkor nem vasárnapi, 50 százalékos, hanem munkaszüneti napi, 100 százalékos pótlék jár.

Nem, nem fogunk éhen halni három egymást követő munkaszüneti nap miatt!

Még ha hétvégéhez is csatlakozik, akkor sem fognak az üzletek három-öt napra egyhuzamban bezárni. A legtöbb üzlet a többnapos ünnepeknek is csak az első napján szokott zárva tartani, üzletpolitikájuk szerint érdekük, hogy kiszolgálják a potenciális vevőket. Egyébként pedig gondoljunk csak bele: a húsvéti hosszú hétvége négy napjából három szintén munkaszüneti nap (nagypéntek, húsvétvasárnap és húsvéthétfő), egy pedig pihenőnap (nagyszombat).

Igen, egy nappal kevesebb szabadságot kell kivenni

Érvként szokott felmerülni, hogy „úgyis mindenki kiveszi szabadságnak”. Amennyiben nincs munkanap-áthelyezés (évek óta van, szenteste napját általában az arany- vagy ezüstvasárnap előtti szombaton kell ledolgozni), akkor valóban sokan egy nap szabadságukat erre áldozzák. Ha december 24-e munkaszüneti nappá válik, akkor nem kell szabadságot kérni erre a munkanapra, így az a munkavállalónak máskor, például nyaraláshoz vagy hivatalos ügyek intézéséhez felhasználható szabadnappá válik.

Igen, megoldódik a gyerekek felügyelete

Gondot szokott okozni a munkanap-áthelyezéskor, hogy mivel december 24. már iskolai szünet, így az áthelyezett napon, a „ledolgozós” szombaton sem kell suliba menniük a nebulóknak. A szülők viszont dolgozni mennek, és ha nincs önkéntes nagymama, nagypapa, nagytesó, bébiszitter stb. akkor két lehetőség adódik: valamelyik szülő vagy viszi magával a munkahelyre, vagy szabadságot vesz ki aznapra. A december 24-i munkaszüneti nappal ez a dilemma is megoldódna, és az előbb említett plusz egy nap szabadság jól fog esni a szülőknek is.

Nem, nem omlik össze a nemzetgazdaság

Mivel munkanapra áthelyezett pihenőnapról (tulajdonképpen szombatról) van szó, ráadásul év végén, a nagy bevásárlási roham után, továbbá eddig is rövidített munkarend szerint dolgoztak az emberek, nem okozna elviselhetetlen veszteséget a nemzetgazdaságnak a december 24-i munkaszüneti nap. Lucas Rosso és Rodrigo Andres Wagner tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy az egyszeri évi egynapos munkaszünet átlagosan az egy napra számított érték körülbelül 20 százalékával csökkentheti a GDP-t, de ez is csak rövid távon igaz. Cserébe a kereszténység egyik legnagyobb ünnepén meg is élhetik a munkaadók XIII. Leó több mint 130 évvel ezelőtt kiadott, Rerum Novarum című enciklikájának figyelmeztetését: „rút és embertelen dolog embertársainkat a puszta haszonszerzés eszközének tekinteni”.

Támogassuk tehát ezt a mindenki számára előnyös és nemes kezdeményezést!