Nem, nem dől össze a nemzetgazdaság, ha nem nyitnak ki a boltok december 24-én

Évek óta visszatérő vita tárgya, hogy szükséges-e bővíteni Magyarországon a hivatalos munkaszüneti napok számát. Különösen december 24. – szenteste napja – kapcsán merül fel újra és újra a kérdés, hiszen a magyar családok döntő többsége ezen a napon már az ünnepekre készülődik, sok munkahelyen eleve rövidített munkarendet alkalmaznak.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször kijelentette: a munkaszüneti napok számának növelése csökkentené a gazdaság teljesítményét. Ez a megállapítás azonban nem állja ki a nemzetközi összehasonlítás próbáját, és gazdasági szempontból is erősen vitatható.

Több ünnepnap = erősebb gazdaság

A legtöbb kutatás szerint egy plusz munkaszüneti nap rövid távon valóban csökkentheti a GDP-t, de ez a csökkenés legfeljebb az adott nap értékének körülbelül 20 százalékára tehető. Magyarország esetében ez nagyjából 40 milliárd forintos tételt jelentene, ami fejenként körülbelül négyezer forintos kiesést mutatna. Csakhogy

ez az összeg önmagában nem tekinthető jelentősnek

egy több tízezer milliárdos nemzetgazdaság esetében, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy sok ágazatban a termelés ünnepnapokon is folytatódik. Az energiaszektor, a közművelődés, az egészségügyi és közlekedési szolgáltatások nem állnak le, a kiesés így jóval kisebb a papíron számított értéknél.

Ha ez nem volna elég: európai összevetésben Magyarország ma kifejezetten kevés hivatalos ünnepnappal rendelkezik. Jelenleg 11 munkaszüneti napunk van, miközben az Európai Unió átlaga 12. A környező országok közül Ausztria 13, Horvátország 14, Románia és Szlovákia 15, Bulgária pedig 18 napot ad állampolgárainak. Sőt, Liechtensteinben idén 21 hivatalos ünnepnap van, mégsem mondható, hogy az ország gazdasága emiatt gyengébben teljesítene. Az adatok azt bizonyítják:

nincs egyértelmű összefüggés a munkaszüneti napok száma és az ország gazdasági eredményei között.

A vasárnapi boltzár tapasztalatai

Jól emlékezhetünk még a sietve bevezetett, majd sietve eltörölt vasárnapi boltzárra is: akkor a kiskereskedelmi szektorban sokan tartottak attól, hogy a heti egy pihenőnap jelentős forgalomkiesést eredményez majd. A tapasztalat azonban ennek ellenkezőjét mutatta: az összforgalom nem csökkent, csupán átrendeződött. A vásárlók más napokon, de döntően ugyanazokban az üzletekben költötték el a pénzüket. Ez azt bizonyítja, hogy a fogyasztói igények rugalmasak, egy-egy szabadnap nem vesz el vásárlóerőt, csak áthelyezi azt.

A december 24-i munkavégzés amúgy is formális

Aki dolgozik december 24-én, jól tudja, hogy számos munkahelyen rövidített munkaidő van, az irodákban, hivatalokban és vállalatoknál gyakori, hogy a nap nagy része már az ünnepre készüléssel telik. Talán nem árulunk el nagy titkot: az ilyenkor elvégzett munka hatékonysága is alacsonyabb, miközben a közlekedés, a bevásárlás és a családi programok szervezése plusz terhet ró a dolgozókra. Ha ezt a napot hivatalosan is munkaszüneti nappá nyilvánítanánk, a munka világában aligha okozna komolyabb fennakadást, viszont kiszámíthatóbbá és emberközpontúbbá tenné a karácsonyt.

Pihenés és termelékenység: hosszú távú előnyök

Végezetül pedig a pihenésre fordított idő közvetlenül javítja a munkahelyi teljesítményt. A kipihent munkavállalók produktívabbak, kreatívabbak, kevesebb hibát vétenek és kevesebbet hiányoznak betegség miatt, vagyis végső soron a munkaszüneti napok javíthatják az ország gazdasági teljesítményét.

Összességében tehát a december 24-i munkaszüneti nap bevezetése nem jelentene komoly gazdasági veszteséget Magyarország számára.

Viszont talán boldogabbak lennénk.

És ez az, ami igazán számít.